Mindez a PricewaterhouseCoopers vizsgálatából derül ki. A nemzetközi könyvvizsgáló a világ 2500 legnagyobb, tőzsdén jegyzett cégét világotta át. Pierre Péladeau, a PwC kutatási vezetője elmondta, hogy az etikai vétség kategóriájába a csalást, a korrupciót, a bennfentes tőzsdei kereskedelmet, a környezeti károkhoz vezető döntéseket, a hamis önéletrajzokat, továbbá a munkahelyi szexuális zaklatást sorolták. De vajon miért nőtt az etikai okokból bekövetkezett bukások aránya? Erkölcsileg felelősebbé vált az üzleti világ?

Kétségtelen, hogy a 2008-as krízis okairól utólag kiszivárgott információk megrendítették a bizalmat az óriáscégek, különösen a bankok vezetőiben. Persze trükközés, csalás, svindli mindig is volt az üzleti világban. De az információs robbanás új helyzetet teremtett. Sokkal nehezebb ma eltitkolni például egy gigaberuházás környezetet romboló ártalmait, mint negyven évvel ezelőtt. De az interneten villámsebesen terjedő információk más főnöki trükközéseket is lelepleznek – írja a párizsi Le Figaro.

 A PwC kutatási vezetője szerint pont a netes információs robbanásnak köszönhető, hogy a BRICS országokban, vagyis Brazíliában, Oroszországban, Indiában, Dél-Afrikában és Kínában ugrott meg leginkább az etikai vétségek miatt távozó főnökök aránya. Főleg Brazíliában, ahol már a korrupció miatt leváltott államfő helyére lépett új elnököt is korrupcióval vádolják, a jelek szerint nem is alaptalanul, vagy Indiában, ahol szintén potyognak a korrupt vállaltvezetők, de nem teljesen függetlenül a politikai pártállástól. Ez fokozottan igaz Kínára is, ott is vannak látványos bukások, de a politikai vezetés nagyon „szelektíven” kezeli a korrupció elleni harcot. Oroszországban pedig teljesen más elbánásra számíthat egy Putyinnal szemben álló, vagy egy éppen őt támogató oligarcha, miközben a korrupciós mutatók tekintetében egálban vannak.