A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) soha nem dolgozott olyan informatikai elemző rendszerrel, amelyből olyan hatékonyan lehet az adóellenőrzéshez adatokat rendszerezni, mint az ekáerből. Az ekáer-adatszolgáltatás jövedéki ellenőrzés és bírság alapja lehet, hiszen a beérkező adatokból kiszűrhetők a jövedéki terméket szállító, de jövedéki engedéllyel nem rendelkező adózók - figyelmeztet Falcsik István, az RSM Hungary vám- és jövedéki tanácsadás üzletágvezetője. 

Az elmúlt hetekben sok olyan üggyel találkoztak, amelynél a jövedéki ellenőrzésre érkező pénzügyőrök biztosra mentek, az eljárásukból látni lehetett, hogy tudják, miért jöttek, tisztában vannak azzal, hogy a gazdálkodó olyan termékkel rendelkezik, kereskedik, amelyhez jövedéki engedélyre lenne szükség, és tudják azt is, hogy ilyen engedély nincs a vállalat birtokában.

A hatóság magabiztos fellépésének oka, hogy az ekáeren keresztül beérkező adatok alkalmasak arra is, hogy az informatikai rendszer halmazokat képezzen a szállításra bejelentett termékről, az érintett gazdálkodóról, valamint a NAV adatbázisában nyilvántartott jövedéki alanyokról. Ha az ekáerben jövedéki terméket jelentenek be, és a gazdálkodó nem szerepel a hatóság jövedéki alanyokat rögzítő nyilvántartásában, azaz nincs engedélye a tevékenységre, nyomban kiderül. 

A jövedéki adó és termékdíjfizetési kötelezettség már a legkisebb mennyiségekre is érvényes. Sok gazdálkodó nem tudja azonban, hogy az általa használt vagy külföldről behozott olajszármazék, amelyet a mindennapi tevékenysége során kis mennyiségben használ, jövedéki termék, hasonlóan ahhoz a kemikáliához, amivel eszközöket, helyiségeket tisztítanak, fertőtlenítenek. Ugyanez a helyzet a termékdíj-kötelezettséggel is: a lebontott csomagolás vagy hulladék elszállítása, és annak ekáer-bejelentése által szolgáltatott adatok alapot képezhetnek egy termékdíj-ellenőrzésre. 

A fuvarok tartalmát érdemes jövedéki adó szempontjából is átgondolni. Ha nem a hatósági ellenőrzés kapcsán döbben rá valaki, hogy milyen kötelezettségei vannak, megelőzhetőek a bírságok, pótlékok, esetleg a megbízható státusz elvesztése. 

A köztartozásokra vonatkozó jogalkotás és jogalkalmazási gyakorlat abba az irányba halad, hogy amennyiben a gazdálkodó maga tárja fel elkövetett hibáját, szankciók nélkül tudja korrigálni. Ez azonban semmit nem ér, ha a gazdálkodók nem érzik annak szükségességét, hogy időszakonként - megelőzve a hatóságot -  áttekintsék saját tevékenységüket a kockázatok szempontjából - írta a szakértő.