Ebben a természeti adottságok is szerepet játszanak, de az igazi csábítás a nagylelkű adórendszer. A fiskális rezsim főleg az odatelepült külföldieknek kedvez, de, mint majd látni fogjuk, a helyben születetteteknek sem kell adakozást szervezni. A Bilan című svájci kiadvány most közzétett adatai mellbevágók: a nyolcmilliós Svájcban 716 ezer euró milliomos él. Vagyis csaknem minden tizedik lakos vagyona eléri az egymillió eurót. Persze nem minden svájci lakos őshonos.

A leggazdagabb, svájci állandó lakhellyel bejelentett személy a kilencvenéves Ingvar Kamprad, az IKEA alapító atyja, akinek vagyona kb. 43 milliárd euróra tehető. A második a brazil állampolgár, de svájci lakhellyel rendelkező Jorge Lemann, a söriparban és a fast food bizniszben gazdagodott meg. A svájci adórendszer a magyarázat arra, miért helyezi át, legalábbis elvben, állandó lakhelyét sok dúsgazdag ember Svájcba. Bernben, a fővárosban és az ugyanezen nevet viselő kantonban például nem a vagyon, az üzleti bevétel alapján adóznak a külföldiek, amennyiben a bizniszt más országokban űzik. Bernben az adókivetés alapja annak az ingatlannak az értéke, amelyet a Svájcba települt „gazdasági migráns” állandó lakhelyként megjelöl. De trükközni nem lehet, a berni hatóságok éberek.

Nem lehet egy sokszoros dollár- vagy eurómilliárdosnak egy egyszobás kislakás az állandó lakhelye. A hatóságok minimum 350 ezer euróval kalkulálnak, ennyi a legolcsóbb, milliárdos által vett lakás becsült értéke Bernben, és ennek az összegnek a hétszeresét kell adóban befizetni. Ez egy hétköznapi embernek horribilis összeg, de a milliárdosoknak nevetséges, ahhoz képest, amennyit a saját hazájukban kellene fizetniük. Vaud kanton pedig még Bernnél is kedvezőbb adózási lehetőségeket kínál a világ szupergazdagjainak. A svájci polgárok ezt rossz néven veszik, tiltakoznak, hiszen ők sokkal több adót fizetnek.

Más kérdés, hogy van miből

A Crédit Suisse svájci bank globális vizsgálatából kiderült, hogy minden 18 év feletti svájci lakosra 525 ezer eurós vagyon jut, és ezzel világelsők. Izland követi őket 380 ezer euróval, Ausztrália a harmadik 350 ezer euróval. Mert még a relatíve gyengén kereső svájciak is nagyon jól meg vannak fizetve. Ezért például a francia határ közelében lévő Genf kórházaiban és klinikáin az ápoló személyzet franciákból áll, akiknek az ingázás néhány villamosmegállót jelent. Svájcban ugyanis egy kórházi ápoló bére kb. kétszer akkora, mint Franciaországban. És azért nem Franciaország az a hely Európában, ahol a legrosszabbul fizetik az egészségügyi szektor dolgozóit.