Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Van dolguk az örökösöknek, ha elhunyt felmenőjük egyéni vállalkozó volt? Van bizony, adót kell fizetni, mutatjuk, hogyan.
A jogszabályok szerint az egyéni vállalkozó halála napján megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre jogosultság. Az elhunyt magánszemély végleges adóját az adóhatóság állapítja meg, mint ahogy az egyéni vállalkozó kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségét is, abban az esetben, ha a tevékenységet nem folytatja valaki – írja az Adózóna.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységet senki nem folytatja, akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet az adóhatóság a tevékenységüket megszüntetőkre vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó halála napjáig felvett vállalkozói kivét összege az elhunyt önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. Az adóhatóság a vállalkozói kivét figyelembevételével megállapítja a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót.
| Mi van, ha valaki folytatja a vállalkozást? |
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha ezt a törvényben meghatározottak szerint 90 napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál személyesen bejelenti a tevékenységet folytató. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni. Ilyen esetben nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, vagyis úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, illetőleg az örököst illeti meg. Az elhunyt egyéni vállalkozó által költségek között is elszámolt vállalkozói kivétet kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, de annak összegét az özvegy, illetve az örökös figyelembe veheti a vállalkozói adóalap és a vállalkozói osztalékalap, valamint az ezen jövedelmek utáni adó összegének megállapítása során. |
Kedvező szabály, hogy az elhunyt által korábban érvényesített bevételt csökkentő kedvezmények (kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék kedvezménye, mikrovállalkozások létszámkedvezménye) és a kisvállalkozói adókedvezmény címén levont összegek utáni adót nem kell megfizetni vagy visszafizetni, amennyiben az egyéni vállalkozó előbb hal meg, mint ahogy a kedvezmények véglegessé váltak volna.
Amennyiben a végleges adó megállapításának időpontjáig az elhunyt kintlévőségei nem folynak be, akkor az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által – az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel – az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.
Előfordulhat olyan eset is, amikor az egyéni vállalkozó halálával nem az egyéni vállalkozói tevékenységet tovább folytató magánszemély, hanem más örökös tulajdonába kerül az egyéni vállalkozó tárgyi eszköze, készlete. Ilyenkor ennek a körülménynek a figyelembe vételével kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet megállapítania a tevékenységet folytató magánszemélynek.
Ha például egy régiségkereskedő egyéni vállalkozó tevékenységét az elhunyt házastársa folytatja, de a hagyatékban lévő készlet egy részére az örökösök igényt tartottak, akkor a vállalkozásból kikerült vagyontárgyak leltár szerinti értéke bevételnek minősül.
