Mi van akkor, amikor valakinek külföldi a foglalkoztatója, mégsem külföldön, hanem Magyarországon biztosított? Milyen bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségei lehetnek az ilyen személyeknek?
Az törvény értelmében kiterjed a biztosítás arra a természetes személyre is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló az uniós koordinációs rendelet alapján a magyar jog hatálya alá tartozik, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a munkát Magyarországon kívül (vagy idehaza, de) külföldi foglalkoztató számára végzi.
Például, ha egy munkavállaló távmunkában egy svájci cégnek dolgozik, idehaza terjed ki rá a biztosítás, vagy Németországban kiküldetésben végez munkát és a magyar jog hatálya alá tartozik, akkor a Németországban (a kiküldetése mellett) létesített esetleges további jogviszonya alapján is idehaza biztosított és áll fenn a járulékfizetési kötelezettsége.
A biztosítási kötelezettség azonban akkor is fennáll, ha a külföldi munkaadó ezzel nem szeretne foglalkozni. Ebben az esetben helyette a kötelezettségeket a foglalkoztatottnak kell teljesíteni, és viselnie a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot) – írja az Adózóna. Magyarul: ebben az esetben a foglalkoztató kötelezettségeket a magyar alkalmazott saját maga után teljesíti.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.