Előfordulhat, hogy valami nagyon nem stimmel egy manőver körül, amelyet a kormány tavaly vezetett be. „A jelek szerint a kormány tiltott megoldással akarja javítani a költségvetés szándékoltan átláthatatlan helyzetét. Nem kizárt, hogy adóparadicsom módjára ehhez nagy külföldi cégekkel játszik össze. Ha kiderül, hogy nem valós, magyarországi gazdasági események alapján gazdagszik az állam, hanem más országok elől szipkázza csak el az adót, akkor akár nagy nemzetközi botrány és kártérítés is lehet a történet vége” – erős kezdés a Költségvetési Felelősség Intézet Budapesttől (KFIB).

Az adóhitel lényege, hogy annak a – legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett – cégnek, amelyik egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, nem kell azonnal befizetnie a hirtelen megugró társasági adót, hanem halasztott fizetést kap. Az adóévet követő két évben elég részletekben befizetnie a növekmény utáni adót.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég azzal büszkélkedett el, hogy 70 cég 542 milliárd forintnyi adó halasztott fizetésére kért és kapott engedélyt. Az adatokból arra következtet a közpénzügyek körüli köd oszlatásában élen járó KFIB, hogy nagy valószínűséggel külföldi cégek hozták Magyarországra a nyereségüket, társasági adóalapjukat. „A növekedési adóhitel keretében tavaly elhatárolt adóalap szinte biztosan nem magyarországi gazdasági eseményből keletkezett, vagyis Magyarország ahhoz hasonló, „adóátcsábító” megoldáshoz folyamodhatott, amelyet Luxemburg is alkalmazott évtizedeken keresztül. Ha ez bebizonyosodik, az EU megindíthatja a jogi eljárást.”

A teljes okfejtés itt olvasható.

Az Átlátszó.hu információja pedig megerősíteni látszik, hogy jó nyomon jár a KFIB. Az lap értesülése szerint egy amerikai kötődésű multinacionális vállalat lehet az egyik nagy nyertese ennek az adóhitelnek. Ez a titokzatos amerikai kötődésű, de nálunk is működő cég „tavaly kereste meg a magyar pénzügyi kormányzatot, hogy egy olyan jelentős összegű jogdíjbevételt kíván Magyarországon leadózni, ami alapján ötszázmilliárd forintos nagyságrendű adófizetési kötelezettsége keletkezik (és ezáltal más államokban az adókulcs különbözősége miatt akár 1500 milliárd forint adót spórol meg)” – írja a portál.