Az Országgyűlés kedden elfogadta a 2016-os szabályokat, melyek szerint a személyi jövedelemadó terhe 16 százalékról 15 százalékra csökkenhet. Ennek következtében (a hatályba lépést követően) a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeresére kell majd 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Hasonló a változás az egyes meghatározott juttatások esetén is, ahol a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul (itt is alkalmazni kell az 1,19 szeres szorzót).

Így a béren kívüli juttatások teljes közterhe 35,7 százalékról 34,51 százalékra változhat. Ezzel párhuzamban az egyes meghatározott juttatások 51,17 százalék közterhe 49,98 százalékra csökken.

A kormany.hu portálon megjelent egy tervezet, mely módosítaná a munkába járás költségtérítésének szabályait. Amennyiben elfogadják a szabályozást, úgy változhat a térítendő, téríthető közlekedési eszközök köre, és bővülne a költségtérítést igénybe vehetők köre is.

A jelenlegi szöveg szerint:
"A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c) elővárosi buszon, HÉV-en,
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe."

E szövegrész b) és c) pontja módosulna a következők szerint:

b) menetrend szerinti helyközi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),

A gyermekes szülők is kapnák a kilométerenkénti 9 forintos térítést. A jelenlegi szabályozás szerint a jegyek térítése helyett az autóval közlekedés 9 forint/km költségtérítése akkor jár, ha...

"a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja."

Ez a felsorolás egészülne ki egy újabb ponttal:
"d) a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.”