Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Quaestor ismét átverte a közvéleményt a cégbírósági adatok alapján: be sem nyújtották a hamis kötvényeket kibocsátó Quaestor-cég öncsődkérelmét. Eszerint nem csak az első öncsőd megindításáról szóló közlemény, hanem a múlt heti sem volt igaz, és a csalással gyanúsított cég még mindig külső kontroll nélkül működik. Intézhetnek mindent, amit csak akarnak. A jegybank hirtelen kicserélte egy korábbi közleményét, amikor magyarázatot kértünk tőle.
A jelek szerint ismét átejtette a nagyközönséget a Quaestornak – a jegybank gyanúja szerint – 150 milliárd forint fiktív kötvényt kibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft., melynek ügyvezetője maga a Quaestor-csoport vezére, Tarsoly Csaba. Ugyanis a cégbírósági nyilvántartás alapján be sem nyújtották a cég csődvédelem iránti kérelmét, és eszerint az eddigi legnagyobb összegű csalással gyanúsított cég továbbra is mindenféle külső kontroll nélkül működik.
Pedig legutóbb máricus 20-án közölte a társaság, hogy beadták az öncsődkérelmet, mégpedig elektronikusan:
Ennek már meg kellett volna jelennie a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban. A csődeljárások közzététele két lépcsőben zajlik, az első lépcsőben a bíróság csupán annyit tesz közzé, hogy az adott cég benyújtotta kérelmét. Ezt a közleményt a bíróság haladéktalanul, egy napon belül közzéteszi. Így, ha ez nem látható a www.cegkozlony.hu-n, úgy vélhetőleg a kérelmet nem nyújtották be, vagy nem ment át az első szűrőn – írta nemrég a Portfolio.hu, miután kiderült, hogy kamu volt az első öncsőd. Ez annyival egészíthető ki, hogy a cégbíróság nyilvántartásában is meg kell jelennie a cég öncsődkérelmének, és ha a bíróság elutasítja, annak is.
Azonban a társaság legutóbb 2013 áprilisában nyújtott be bármilyen iratot a cégbíróság szerint, azóta a nyilvántartásokban nem található semmiféle ilyen kérelem.
Egyébként már a március 20-i közlemény is annak beismerése (lett volna), hogy a Quaestor-csoport először nem mondott igazat, amikor március 9-én bejelentette, hogy a „Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett”, és Tarsoly Csaba is hazudott, amikor a közlemény szerint ugyanerről tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot.
Annak alapján, hogy a cégbíróság adatbázisában a mai napig nincs bent öncsődkérelem, azt lehet mondani, hogy nemcsak az első, de a március 20-i közlemény sem volt igaz. Kerestük a Quaestor-csoport kommunikációs vezetőjét, és kértük, tisztázza a cégbíróság adatai és a cég állításai közötti ellentmondást, de egyelőre nem kaptunk választ.
A Quaestor első öncsőd-trükkjét még a Magyar Nemzeti Bank is bevette. A Quaestor oldalán még március 23-án is ez a közlemény fogadta az ügyfeleket az MNB által kirendelt felügyeleti biztos nevével:
De miután megkérdeztük az MNB-t, hogy milyen és honnan származó információk alapján tájékoztatta az ügyfeleket a felügyeleti biztos az öncsődről, válasz helyett kicserélték a közleményt, amelyben már nem szerepel a kínos dátum.
Az még jobb lett volna, ha választ is kapunk, ugyanis azt szerettük volna megtudni, hogy mekkora összegben és hány ügyfélnek voltak kifizetések a cég öncsőd-bejelentései (március 9. és 19.) között.
Miért húzzák?
Csődeljárási szakértők szerint ha egy cég húzza a csődeljárás megindulását, az végül is érthető, mivel a cégre már akkortól rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, amikor benyújtja a csődvédelem iránti kérelmet. Egy évtizedek óta cégcsődökkel foglalkozó szakember azt mondta, az ilyen eljárások megindítását mindig azért nyújtják a társaságok, hogy időt nyerjenek, és az így nyert időben sokszor éjt nappallá téve dolgoznak az iratokkal, például azzal a céllal, mondta a szakember általánosságban, hogy valamelyik képviselő megússza a büntetést, vagy hogy csökkentsék a cég hitelezőinek a vagyonát.
Mivel nem indult el a csődvédelem, esélyes, hogy jelenleg senki nem tudja a Quaestor Hrurira Kft.-n kívül, hogy pontosan mi zajlik a társaságnál. Tarsoly Csabáról csak annyit tudunk, amit az ügyvédje a hvg.hu érdeklődésére mondott, hogy folyamatosan dolgozik. Ügyvédje arról tájékoztatta lapunkat, hogy ügyfelét szerda késő délutánig nem hallgatta meg a rendőrség. (Az ügyvéd azt is elárulta, hogy Tarsolyt háromszor hallgatta meg a jegybank az elmúlt két és fél hétben.)
A Quaestor Financial Hrurira Kft. éppen múlt héten hozott egy nagy horderejű döntést, amit csődvédelemben nem biztos, hogy megtehetett volna: március 16-án amellett, hogy kinevezték Orgován Bélát, egy börtönviselt volt közmunkást vezérigazgatónak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben, a Quaestor központi cégének jelentős mértékben átalakították a tulajdonosi szerkezetét is. Ugyanis a cégbe beszállt a 150 milliárd hamis kötvény kibocsátásáért felelős Quaestor Hrurira Kft., mégpedig úgy, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 57 milliárd forintos tartozásából 5,2 milliárdot a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonrészévé alakítottak, a maradékot pedig tőketartalékba helyezték.
A nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézése a kötvényesek kisemmizését eredményezheti: a Quaestor Financial Hrurira Kft. azzal, hogy a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált, a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez.
Amikor vezetői tisztségben változás történik – ahogyan azt történt kilenc napja a pénzügyi világban ismeretlen Orgován Béla vezérigazgatóvá kinevezésével –, akkor az ilyen helyzeteket elméletileg akár az okiratok eltüntetésére is ki lehet használni – magyarázta a hvg.hu-nak egy ügyvéd. Most pedig Tarsoly – ígéri – visszaveszi a vezérigazgatói posztot Orgován Bélától.
