2014. december. 17. 16:56 MTI Utolsó frissítés: 2014. december. 17. 16:51 Vállalkozás

Nem okoz gondot a Dunaferrnek az ukrán válság

Ukrajna irányából a vasérc-szállítás zavartalan, de most már a legnagyobb hányadot más piacokról, Brazíliából szerzik be.

Az ISD Dunaferr Zrt. képes megállni a saját lábán, nem okoz gondokat a vállalatcsoportnak a Kelet-Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus – nyilatkozta a cég HR-igazgatója szerdán az MTI-nek. Az ukrán Donbasz Ipari Szövetség (ISD) szerdán jelentette be, hogy újraindította a nyers acéltömbök gyártását magyarországi és lengyelországi gyáraiban, a dunaújvárosi Dunaferr acélműnél és a Huta Czestochowánál.

A lépést Szerhij Tkacsenko, az ISD jogi osztályának vezetője az Ukrajinszki Novini hírportálnak azzal indokolta, hogy Kelet-Ukrajnában az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szakadárok között folyó harcok miatt leállt az alcsevszki kombinátja, ahol eddig főleg két közép-európai acélművük számára állították elő a félkész terméket. Erre reagálva Mezőközy András, a Dunaferr HR-igazgatója az MTI-nek elmondta, a nyersvas előállításához szükséges bugát augusztus óta nem az ukrán tagvállalattól szerezték be, hanem az 1-es kohó újraindításával teljes mértékben saját maguk állítják elő.

Közölte, hogy Ukrajna irányából a vasérc-szállítás zavartalan, de most már a legnagyobb hányadot más piacokról, Brazíliából szerzik be.

Megjegyezte, hogy korábban, az ukrán bugaellátás idején csak késleltetve kellett fizetniük az anyavállalatnak az alapanyagért, most ez a lehetőség szünetel. Hozzátette: ettől függetlenül stabil a cégcsoport pénzügyi helyzete. Mezőközy András elmondta, az 1-es kohó augusztusi újraindítása óta ismét kétkohós rendszerben üzemel a Dunaferr. Ezt szeretnék a jövőben fenntartani, bár a 2-es kohót nyár végéig le kell állítaniuk. Kiemelte: a kohó újraépítésének előkészítése megkezdődött, a szükséges forrásokat a tulajdonossal történő egyeztetéseken igyekeznek megszerezni.

 

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.