Leggyakrabban költségvetési csalás miatt indul büntetőeljárás Magyarországon a gazdasági büntetőjog körében. Azt követi a csődbűncselekmény, a sikkasztás (ezekben az ügyekben a felszámolók teszik a legtöbb feljelentést), a járulékcsalás, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (hamisított ruhák, cipők) miatt induló büntetőeljárások.

A felszámolási eljárások száma Magyarországon a tavalyi évben sem csökkent jelentősen, de elmarad a válság időszakában indult felszámolási eljárások számától. Ellenben a csődbűncselekmények miatti feljelentések száma nem csökkent, aminek oka az, hogy 2013-tól a büntető törvénykönyv szabályozza azt az esetet, ha a felszámoló elmulaszt megtenni egy feljelentést.

Ez azt jelenti, hogy az a felszámoló, aki hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az ügyvezető/cégvezető a felszámolás során vagy azt megelőzően iratokat, könyvelést hamisított meg, vagy cégvagyont mentett ki – és így megakadályozta a hitelezők kielégítését – nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, és nem tesz feljelentést, akkor ő, azaz a felszámoló követ el bűncselekményt – írja az Adózóna. Mivel a felszámolók tartanak attól, hogy emiatt problémájuk adódhat, ezért bármilyen kis szabálytalanságért feljelenthetik az ügyvezetőt.

Itt kell megemlítenünk, hogy a felszámoló nem csak csődbűncselekmény, de költségvetési csalás, sikkasztás vagy más megvalósuló bűncselekmény miatt is feljelentéssel élhet.

További részleteket itt lehet olvasni.