A dohányipari cégeket milliárdos veszteségbe taszító új különadó egyetlen vállalkozást fog szinte érintetlenül hagyni, a trafikosztáskor is taroló Continental-csoportot. Igen, azt, amelynek tulajdonosai jó kapcsolatot ápolnak Lázár János miniszterrel.
Hideg zuhanyként érte a dohányipari cégeket, hogy Szatmáry Kristóf fideszes képviselő hatalmas különadót vetne ki rájuk. Ezt rendkívüli egészségügyi hozzájárulásnak nevezi az előző ciklusban a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára által benyújtott törvényjavaslat, és eszerint csak egyetlen évben, 2015-ben kellene befizetni.
Utóbbi kitételt azonban a piac szereplői nem nagyon hiszik el, és kétségeik nem is alaptalanok. A kormány sok ígéretét rúgta fel az elmúlt négy évben. Kezdve azzal például, hogy többször bemondták: a bankadót csak három évig, akkor is egyre csökkenő mértékben tartják meg. Ám a bankadó mind a mai napig az eredeti összeggel sújtja a pénzügyi szektort, és így lesz jövőre is. De a sokszor átmenetinek mondott terheket rendre újabbak váltották fel más területen is, vagy az átmeneti időszak még mindig tart.
A képviselő által jegyzett törvényjavaslatot (amelyről egyelőre nem lehet tudni, miként viszonyul hozzá a kormány) úgy írták meg, hogy a „multik” óriási összegeket fizethetnek. Az első becslések szerint a Philip Morris legalább 6,4 milliárdot, a British American Tobacco (BAT) 3,5 milliárdot, az Imperial Tobacco 1,7 milliárdot, míg a JTI Hungary 685 millió forintot. Ezt a tavalyi árbevételeik alapján kalkuláltuk, az adó alapja a 2014-es nettó árbevétel lesz, de valószínűleg idén is hasonló bevételeket fognak produkálni.
Egy szereplő viszont csaknem sértetlenül megússza az új különadót: a Continental Dohányipari Zrt.-nek csak 47 millió forintot kellene fizetnie, ha a tavalyit megismétli az idei árbevétele.
Miért a Continental? |
Arról a Continental-csoportról van szó, amelynek munkatársai és hozzátartozóik rendkívül sikeresen szerepeltek a tavalyi trafikpályázatokon. Kimutathatóan legalább ötszáz, a szóbeszéd szerint még ennél is jóval több dohányboltot nyertek el a csoporthoz köthető személyek. A csoportnak – a trafiktörvény megfogalmazásában is részt vevő tulajdonosi köre – köztudottan jó kapcsolatot ápol Lázár Jánossal, a Miniszterelnökség első emberével, Hódmezővásárhely korábbi polgármesterével. A Continental a trafiktörvény megfogalmazása idején azzal került be a hírekbe, hogy a törvényjavaslat Brüsszelnek kiküldött változatáról kiderült: az egyik tulajdonos, Sánta János gépén íródott. A piacon azt beszélik, a trafikrendszer tavalyi indulása óta a Continental-csoport rájöhetett, hogy hiába ápol jó kapcsolatokat a trafikosokkal, a vásárlók továbbra is a nagy dohánygyárak termékeit részesítik előnyben. |
Ezt az eredményt úgy éri el a javaslat, hogy 30 milliárd forintos árbevételig csak 0,2 százalékos adókulcsot szab meg, a 30 és 60 milliárd közötti árbevételre 2,5 százalékos, 60 milliárd felett pedig 4,5 százalékos a teher.
És hát úgy történt, hogy a nagy multik árbevétele belecsúszik a felső adókulcsos sávba. A Philip Morrisé tavaly a 180 milliárdot verdeste, a BAT-é 132 milliárd forint körül alakult. A Contintentalé viszont nem érte el a 25 milliárdot sem, ezért csak a csekély terhelést jelentő sávban marad
Kihagyták a trafikokat |
Ki tudja, miért, de a törvényjavaslatból Szatmáry Kristóf kihagyta a trafikokat, és a dohánytermékek nagykereskedőit. A trafikokkal kapcsolatban a Cink felidézte, hogy a képviselő családja összesen 12 nemzeti dohánybolt üzemeltetését nyerte el a tavalyi trafikpályázatokon. Budapesten a VI. kerületben például Szatmáry-Jähl Angéla, Szatmáry Kristóf édesanyja nyert trafikot, aki maga is fővárosi fideszes képviselő, és annak a szakszervezetnek a vezetője, amelyik – szinte egyetlenként – kardoskodik az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett. Szatmáry Kristóf szerint viszont nincs családja érdekeltségében 12 trafik, csak egy van az édesanyja tulajdonában. |
Mindenkit veszteségbe visz, egy kivétellel
Az extrasarc mindegyik multit többmilliárdos veszteségbe fordítja, vagy az eddigi veszteségét növeli, szintén milliárdokkal. A BAT például tavaly közel 13 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, a JTI 4,3 milliárdot. A BAT egyébként éppen idén még 9 milliárd forintot bele is tett a pécsi gyárába egy jelentősebb beruházással. Ezeknek a cégeknek a veszteségét növelné az új elvonás.
A Philip Morris több mint egymilliárd forintos nyereséggel zárta az évet, a különadója ennek több mint ötszöröse lesz, vagyis ezt a vállalatot is veszteségbe taszítja. Ugyanígy elviszi az Imperial vékony 300 milliós profitját, és veszteségbe fordítja a céget a rendkívüli hozzájárulás ötször nagyobb összege.
Ebből a szempontból is egyetlen fontosabb kivétel lehet a piacon: a Continental Dohányipari Zrt. 260 milliós tavalyi nyereségéből körülbelül 50 millió forintot csípne le a Szatmáry-féle adó, de még így is nyereséges maradna.
De ezt végül nem a dohánygyárak fizetik ki
Szinte biztos, mert nagyon más megoldás nem marad – az ország elhagyása mellett –, hogy a dohánygyárak nem nyelik le az extra terhet. Hanem a dohányosokra terhelik, de a folyamat végén az amúgy is burjánzó illegális cigarettapiacnak ad lendületet az újabb beavatkozás. Az egyik dohánygyártól azt hallottuk, hogy a különadót biztosan áthárítják, és dobozonként 70-80 forint áremelés lesz csak emiatt.
Az áremelés a dohánygyárak szerint a feketepiacot fogja növelni, ami az eddigi emelések és a trafikok miatt is nagyon megugrott. Hogy mennyire virágzik az illegáliscigaretta-piac, a hvg.hu riportja is jól illusztrálja.
A feketeáru kereskedelme miatt végül az állam jövedéki adó- és áfabevételei fognak csökkenni. Tavaly 425 milliárd forintot fizetett be a dohányipar a költségvetésbe jövedéki adóként és áfaként.