Nem tartozik a magyar állam 100 milliárd forint kártérítés megfizetésével izraeli befektetőknek, amiért felmondta a sukorói kaszinó koncessziós szerződését – döntött jogerősen a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja Washingtonban.
A magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás ügyében egy nemzetközi választott bíróság, a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja Washingtonban – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön.
"A mai ítéletben ez a nemzetközi bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét. Megállapította, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen járt el ebben az ügyben, nem szegett meg semmilyen beruházásvédelmi egyezményt, és nem tette lehetetlenné a befektetők magyarországi működését" – mondta a tárcavezető Prágában, ahol egy nemzetközi tanácskozáson vett részt.
Bártfai Beatrix, a perben a magyar államot képviselő ügyvéd elmondta: a washingtoni bíróság megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződését. A telekcsere ügyében pedig hasonló álláspontra jutott, mint korábban a magyar Kúria, és kimondta, hogy a telekcsere-szerződés a magyar jogszabályokba ütköző, ezért semmis.
A választott bíróság döntése végleges, az ellen fellebbezni nem lehet – tette hozzá a jogi képviselő.
Bártfai Beatrix azt is elmondta, hogy a pert a Lauder befektetői csoportba tartozó, Vigotop nevű, ciprusi bejegyzésű társaság indította. A cég arra hivatkozással perelte a magyar államot, hogy az megsértette a ciprusi-magyar befektetésvédelmi egyezményt azzal, hogy szerintük közhatalmi eszközökkel meghiúsította a Lauder csoport kaszinóberuházását Magyarországon. A befektetők emiatt több mint 100 milliárd forint összegű kártérítést követeltek a magyar államtól.
Varga: Nem politikai okokból állították le a beruházást
A miniszter szerint a bíróság nagyon jó döntést hozott. "Elismerte, hogy Magyarország jogszerűen járt el ebben az ügyben, másrészt pedig az ítélet azt is érzékelteti, hogy itt semmiféle politikai megfontolás nem volt a lépés mögött. Egyszerűen a kormány nem tartotta célszerűnek ezt a beruházást részben ebben az övezetben, részben pedig a kaszinóiparban megvalósítani."
A washingtoni választott bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar állam minden tekintetben jóhiszeműen és jogszerűen járt el, és semmilyen közhatalmi eszközt nem vett igénybe, hogy ezt a beruházást meghiúsítsa. A bíróság teljes egészében elutasította a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy – megfogalmazásuk szerint – "politikailag nem támogatta a Fidesz-kormány" a beruházást.
A bíróság szerint egy államnak nem kötelezettsége politikailag támogatni egy ilyen beruházást, viszont mindkét fél köteles betartani a megkötött polgárjogi szerződést, és köteles jóhiszeműen eljárni – ismertette Bártfai Beatrix.
Hangsúlyozta, hogy a bíróság azt is megállapította, hogy a magyar állam a koncessziós szerződésnél jogszerűen járt el, ellenben a másik fél súlyos szerződésszegést követett el azzal, hogy jogsértő módon akart igényt érvényesíteni a sukorói telkekre, amelyeken meg akarta valósítani a beruházást. A washingtoni bíróság kimondta – hasonlóan a Kúria korábbi ítéletéhez –, hogy a telekcsere-szerződés a magyar jogszabályokba ütköző, és ezért semmis.
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Sukoró-ügyben Magyarországon még folyik egy peres eljárás a koncessziós szerződés felmondása miatt, abban viszont a magyar fél követel jelentős összegű kötbért a szerződésszegés miatt.