A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak. A cserére kötelezett, de még hagyományos kasszát használó gazdálkodók a gyártóktól és a forgalmazóktól is beszerezhetik a gépeket. Már 136 engedélyezett típusból választhatnak - írta hétfőn közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Már több mint 160 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Sokat kockáztat az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ. Az átállást elmulasztó céget akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja a NAV, és emellett az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra.
A gyártók, forgalmazók jelentése szerint augusztus végéig több ezer pénztárgép azonnal beüzemelhető. Vagyis a pénztárgéphasználatra köteles vállalkozásnak nincs más dolga, mint felkeresni a gyártót vagy a forgalmazót. A rendelés azonnal teljesíthető, hiszen az online kasszák a gyártók, a forgalmazók raktáraiban, polcain vannak.
A kormány a tisztességes, jogkövető, régóta online kasszát használó vállalkozások és a költségvetési bevételek növelése érdekében döntött a véghatáridő kitűzése mellett - írta a minisztérium.
Szándékosan késleltetik a pénztárgép beszerelését?
A véghatáridő kitűzésére azért volt szükség, hogy szeptember 1-jétől már ne csak a piac legális szereplői használjanak online pénztárgépet. Az adórevizorok ugyanis azt tapasztalták, hogy a régi berendezések használata mögött a legtöbb esetben tudatos adózói magatartások húzódtak meg. Véghatáridő hiányában például számos vállalkozó hónapokkal későbbi szállítási határidőben állapodott meg forgalmazójával, többen késleltették, visszautasították a megrendelt pénztárgép átvételét, vagy egyszerűen nem teljesítették a vállalt előlegfizetési kötelezettségüket, majd a megrendelést visszamondva új forgalmazót kerestek fel - írta az NGM.
Az online pénztárgépek bevezetésének pozitív hatását a tárca szerint igazolják az egyes gazdasági ágazatok bevallási adatai. Az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorok például az első félévben a korábbi évek trendjéhez képest kiugróan nagyobb áfát vallottak be, amely egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének.
A kiskereskedelmi szektor kiemelt, az áfacsalásokkal leginkább érintett szakágazatai 26 százalékos, mintegy 33 milliárd forintos fizetendő áfanövekedésről adtak számot bevallásaikban. A teljes kereskedelmi szektor pedig 106 milliárd forinttal (13,5 százalékkal) teljesített jobban a 2013. év azonos időszakának adataihoz képest.