Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tokajban tartják az idén a szőlészeti-borászati kutatószakma legrangosabb rendezvényét, a 10. Terroir Világkonferenciát. Ez az első alkalom, hogy kelet-közép európai országban tartják a rangos eseményt, de kérdés, hogy mindez már a Tokaji felemelésére indult kormányzati program részeként értelmezhető-e.
A konferencia főszervezője a szőlész, illetve borász szakmérnök képzését biztosító Budapesti Corvinus Egyetem, amelynek rektora, Rostoványi Zsolt a megnyitón egyebek mellett azt mondta: Tokaj egyedülálló terroirral rendelkezik, s az esemény rendkívüli lehetőséget kínál a Tokaji Borvidéknek arra, hogy egyedi adottságait és eredményeit, valamint filozófiáját az országhatárokon kívül is ismertté tegye.
A konferencia célja a terroir kutatás legújabb eredményeinek megvitatása, valamint a termőhelyfelmérés területén a Magyarországon, és ezen belül a tokaji, valamint az egri borvidéken indult kezdeményezések megismerése. (Az első nemzetközi terroir konferenciát 1996-ban a franciaországi Angers-ben rendezték, azóta kétévente tartják meg.)
| Mit jelent: terroir? |
| A terroir kifejezés a latin terra szóból ered, amely földet, talajt, termőhelyet jelent. A szőlőtermesztésben és borászatban kiemelt jelentőségű a talaj és a termőhely szerepe, de a terroir fogalma ennél többet mond a fogyasztóknak: nem csak az adott területet jelöli, hanem magában foglalja a klimatikus adottságokat, a szőlőfajtákat, a termesztéstechnológiát, a borkészítés módszerét, sőt a szőlész-borász személyét is. |
A konferenciával kapcsolatban Tombor András, a kizárólagosan állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke azt mondta: az ültetvények állapotára és a termőhelyek adottságaira is kiterjedő felmérés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adottságok maximális kihasználására törekedve lehessen a meglévő szőlőültetvényeket művelni, vagy átalakítani, illetve az új telepítéseket megtervezni.
Úgy vélte, a borvidék egyedi terroirja kínálja az egyik legnagyobb kitörési lehetőséget a tokaji boroknak a nemzetközi piacon. A borvidékre jellemző talaj- és éghajlati viszonyok, szőlőfajták és termelési technológiák olyan megkülönböztethetőséget biztosítanak a tokaji boroknak, amely a kulcsot jelentheti a nemzetközi üzleti sikerhez – tette hozzá, megjegyezve: a kereskedőház célja, hogy a tokaji a világ prémium kategóriájú borai közé kerüljön, előtérbe helyezve a minőséget a mennyiség helyett.
A három napig Tokajban, majd egy napig Egerben tartózkodó, a világ húsz országából érkezett mintegy 170 neves kutató, tudós és szakíró negyvennégy előadást tart majd, bemutatják egyebek mellett a borok termőhelyeit és egyedi karaktereit elemző kutatásokat.
Tokaj-hegyalján eközben az idei szüret előkészületei, és a borítékolható felvásárlási drámái mellett az foglalkoztatja leginkább, hogy mi várható attól a programtól, melyben a kormány ígérete szerint 2020-ig 100 milliárd forint támogatási keretösszeget csatornáznak be a borvidék fejlesztésébe. Mint azt néhány napja megírtuk, az ígéret az, hogy rendbe teszik végre a tokaji bort.
Cserébe viszont kérnek is: soha nem látott alaposságú átvilágítást. Az ettől még egyelőre nem tisztázott, hogy miért is kell a magánbirtoknak és pincészeteknek azt engedniük, hogy állami képviselők a termőföld vastagságától a borászat készlet- és fajtaanalízisétől a borászok szociológiai háttérvizsgálatáig, vagyis a pincétől a padlásig mindent lajstromba vegyenek. (Azt is megírtuk, hogy az egész változás központi figurája, Tombor András bár korábban nem volt borász-szőlész múltja, a TK felügyelő bizottsági elnökeként ma már rendre az egész borvidék megmondóembereként pózol és nyilatkozik.
