A legtöbb céget érinti, hogy a folyamatos teljesítésű ügyletek fizetési határideje januártól megváltozik.
A változások a folyamatos teljesítésű (időszaki elszámolású) áfa szabályozására vonatkoznak. Az új szabály értelmében az áfa teljesítési időpontja többé nem a számla kifizetésének esedékessége (fizetési határidő), hanem az elszámolási időszak utolsó napja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlán a teljesítés időpontja és a fizetési határidő dátuma nem egyezik meg, hanem az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont.
Az áfatörvény új teljesítési időpontra vonatkozó szabályai a 2013 végén elfogadott adótörvénycsomaggal kerültek be a hazai szabályozásba. A mostai módosítás várhatóan 2015. január 1-től válik hatályossá, ott is csak akkor, ha a fizetési határidő már 2015-re esik. Eredetileg 2014. júliusban lett lépett volna hatályba a módosítás, de a vállalkozások számára jelentős pluszmunkát okozó intézkedésre fél év alatt nem tudtak felkészülni.
Korábban a szabály rugalmas volt abban az értelemben, hogy az adóalanyok a fizetési határidőről megegyezhettek és ezzel meghatározhatták az áfa megfizetésének időpontját.
Az új rendelkezés szabályozási köre alapvetően nem változott, továbbra is ide tartoznak mind a termékértékesítések, mind pedig a szolgáltatások, ha a felek időszakonként számolnak el, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg.
Másképpen fogalmazva kötelező a szabály alkalmazása a következő esetekben:
- ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték vagy
- ha az ellenértéket a tényleges teljesítésektől függetlenül meghatározott időszakra állapítják meg
Az új szabályok tükrében egyre bonyolultabbá váló számlázási és folyószámla kezelési feladatokkal szembesülhetnek a vállalkozások.
A Mazars adótanácsadónál úgy vélik: ha az adóalany utólagos adóalap növelésre kényszerül – mert például adóalapját korábban rosszul állapította meg vagy elfelejtett időben számlázni – akkor kötelezően önellenőrzést kell végeznie az eredeti időszakra, a különbözet után pedig pótlékfizetési kötelezettsége is keletkezhet.
A változtatás célja az 2006/112/EK Irányelvvel való harmonizáció volt, az uniós direktívának megfelelő, de a magyar szabálytól eltérő joggyakorlat ugyanis visszatérő vitaalap volt a NAV vizsgálatokban.
Forrás: Mazars / Intelaccount
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!