Vállalkozás Ember Zoltán 2014. május. 26. 15:59

Kié valójában az Ivanka beton esővízszűrő innovációja?

Egy magát alternatív ivóvízkutatónak valló férfi szerint az Ivanka Factory Zrt. sajátjaként állította ki Milánóban közös projektcégük fejlesztését, az esővízből ivóvizet előállító technológiát. Ráadásul hibásan, hiszen állítása szerint éppen a technológia lényege, egy fizikai szűrőberendezés nincs az Ivanka birtokában. Ivánkáék cáfolnak, szerintük a fejlesztő kutatási eredményei nem léteznek.

A menő dizájnbeton cég, az Ivanka Factory Zrt. idén április elején jelentette be, hogy új találmánnyal lépnek a nemzetközi piacra. E szerint kifejlesztettek egy olyan esővízszűrő technológiát, amely felfogja, átszűri és kiváló minőségű ivóvízzé alakítja az esővizet. Az összetett esővízgyűjtő rendszer a pH-semleges "biobetonon" alapul – ez az anyag különbözteti meg a rendszert a hagyományos esővízgyűjtő eljárásoktól, állítják. A fejlesztés a Rainhouse/The Water of Life nevet kapta, és a Milánói Design Héten debütált idén április 8-án. A sajtóanyaguk szerint ugyanakkor a technológia tesztelése jelenleg is zajlik az Ivanka tulajdonosainak, Ivánka Katalin és Ivánka András telephelyén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett.

Az esővízgyűjtő
IVANKA
Kicsoda Jávor Péter?

Jávor Péter a Testnevelési Egyetemen diplomázott 1995-ben. LinkedIn profilja szerint "hivatásszerűen" 10 éve foglalkozik vízkutatással. Az Ivóvíz Magyarország Alapítvány társalapítója. "Független kutatóként olyan összefüggéseket vizsgálhatok, amit akadémiai vagy mainstream kutató csak ritka esetben" – mondja.

Az ivóvíz-gazdálkodást akár új alapokra is helyező technológia körül azonban az utóbbi időben sokasodnak a kérdőjelek. A magát alternatív ivóvízkutatónak valló Jávor Péter ugyanis azt állítja, hogy Ivánkáék "lenyúlták" tőle a közös projektcégük fejlesztését, az esővízszűrő innovációt. Jávor az esővíztisztítóra alapított közös projektcég, a Rain Globál Hungary Kft. ügyvezetőjeként azt mondta lapunknak: Ivánkáék a megkérdezése nélkül, más néven vitték ki a Milánói Dizájnhétre a közös fejlesztésüket, az esővízszűrő innovációt, ráadásul hibásan. Szerinte ugyanis éppen az innováció lényege, az esővízszűrő fizikai eszköz nincs az Ivanka Factory birtokában. "A közös fejlesztésünkben nem a beton szűri az esővizet, hanem egy speciálisan összeállított esővízszűrő berendezés. Ez egy derékmagasságig érő, 40 kilós mobil eszköz, amely a Rain Globál Kft. telephelyén, a köveskáli pilot projekt területén van elzárva" – mondta a hvg.hu-nak Jávor Péter, aki hangsúlyozta: ez a berendezés még mindig a Rain Global Kft. tulajdona.

Jávor elmondta, hogy a közös projektcég létrehozásáról szóló "szindikátusi szerződést" 2013 tavaszán kötötte meg az Ivánka házaspárral, magánszemélyként. A szerződés tárgya az volt, hogy közösen létrehoznak egy projektcéget, amely Jávor kutatási eredményei alapján kifejleszt egy esővíztisztító technológiát. „Az így kinyert vízalapanyagból pedig különféle prémium termékeket, például magas presztízsű palackozott vizet, illetve a szépség- és egészségiparban használatos vízalapanyagot állítunk elő és forgalmazunk" – mondta lapunknak Jávor Péter.

A Rain Global Kft. létre is jött tavaly áprilisban (fele részben Jávor Péter, fele részben az Ivánka házaspár tulajdonában), ám a szindikátusi szerződést idén március 17-én Ivánkáék azonnali hatállyal felmondták, Jávor szerint jogellenesen. „Ennek előzménye az volt, hogy megkérdezésem nélkül, a közös 'Rain Global' helyett, Ivanka név alatt adtak be pályázatot a 2015. évi milánói világkiállításra, és szólaltak fel nemzetközi építészeti fórumon, előadva a közös, egyébként védjegyoltalom alatt álló Rain Global koncepciót” – mondta Jávor, aki hozzátette: közös projektjüket április 8-án látta viszont a Milánói Dizájnhéten, mint az Ivanka Factory saját termékét.

Ivánkáék szerint a cégük nem érintett a történetben

Megkérdeztük minderről az Ivánka házaspárt is, akik válaszukban azt írták, hogy az Ivanka Factory nem érintett a Jávor Péterrel kötött szindikátusi szerződésben. Azt írták, hogy ők magánszemélyként kötöttek szindikátusi szerződést, amelyben a partner, Jávor Péter ivóvízkutatónak vallotta magát, és kutatási eredményeket ígért. Időközben számukra kiderült, hogy a partner által ígért tudományos eredmények nem léteznek, a partner sem szellemi, sem anyagi téren nem tud hozzájárulni a fejlesztéshez.

Ivánka Katalin és András
Fazekas István

"Számunkra egyértelművé vált, hogy a Jávor Péter által kutatási eredményként hangoztatott tények nem mások, mint az interneten mindenki számára elérhető információk, bármiféle többlettudás nélkül" – fogalmaznak. Ezért élve a jogukkal, azonnali hatállyal felmondták a szindikátusi szerződést, betartva az ilyenkor szokásos formai kellékeket is. Levelük szerint a Rain Global Hungary Kft.-nek nincs sem védjegye, sem egyéb innovációja, technológiai jellegű szellemi tulajdona. „Csupán néhány logó, és lajstromos szóvédelem áll a Rain Global Kft. birtokában. Ezeket azonban az Ivanka Factory Zrt. nem használta” – írják.

Az Ivanka cégcsoport

Az Ivanka honlapja szerint a dizájnbetont kifejlesztő vállalkozást Ivánka Katalin és férje, Ivánka András alapította 2003-ban. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint viszont sem Ivánka Katalin, sem Ivánka András nevéhez nem fűződik 2003-ban alapított cég.
A betont mint anyagot funkcionálisan és összetételében, formavilágában újraértelmező Ivanka komoly hazai és nemzetközi elismertségre tett szert az elmúlt egy évtizedben. A cégcsoport húzóágazata jelenleg a flaszterek, betonból készült színes térkövek és építészeti elemek gyártása és forgalmazása. E mellett készítenek betonbútorokat, szanitereket, ékszereket, hangfalak dobozait, illetve szarkofágokat, kriptákat is.

Összesen öt vállalkozást ad ki Ivánka Katalin és Ivánka András nevére az Opten rendszere, mindegyikben mindketten érdekeltek (voltak). A cégek közül az IR-Comp Bt. kereskedő és számítástechnikai szervizcégnek indult, Ivánka András szülei alapították 1990-ben, majd a dizájner maga 2008-ban szállt be beltagként és ügyvezetőként, Ivánka Katalin pedig kültagként, a cég tevékenysége ekkor váltott a "betonozásra". Ivánkáék 2012 nyarán távoztak a vállalkozásból, helyükre a HRS-Sport Kft. lépett. 2005 nyarán kereskedőcégként alakult az Ivanka-JSM Kft., amely 2008-ban váltott beton termékek gyártására, amely végelszámolással induló felszámolásba forduló eljárás nyomán törléssel idén januárban megszűnt. A társaságban brit tulajdonos, illetve ügyvezető is volt. A cég egyébként mérleget alkalomszerűen adott le, 2005-re, 2006-ra és 2008-ra vonatkozó pénzügyi adatai találhatók meg az Opten rendszerében. Ivánkáék 2011 tavaszán alapították az Ivanka Cocrete Kft.-t, ami már kezdettől betonos cég, 2012-ben 80 milliós forgalom mellett csaknem 10 milliós adózott eredményt értek el, s csaknem ugyanennyit egy évvel korábban, de 41 milliós árbevétel mellett.

Az Ivanka cégcsoport zászlóshajója a 2011-ben alapított Ivanka Factory Zrt., amelybe tavaly júliusban szállt be 240 millió forinttal a Docler Investments, a szexmilliárdos Gattyán György befektetési cége, amely cserébe 49,23 százalékos tulajdonrészt szerzett a társaságban. Az Ivanka Factory az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 2012-ben 144 millió forint árbevétel mellett csaknem 90 milliós mérleg szerinti veszteséget hozott össze, a tulajdonosok szóbeli közlése alapján 2013-ban 300 millió forint feletti árbevételt értek el. Az ötödik cég a Rain Global Kft.

Jávor felháborítónak és arcátlannak tartja Ivánkáék eljárását, hogy a megkérdezése nélkül, Ivanka név alatt hozták forgalomba a közös fejlesztésüket, amely szerinte ebben a formában ráadásul nem is szűri az esővizet. Szerinte a fejlesztési és újítási kényszer vitte bele Ivánkáékat abba, hogy ilyen marketing módszerekhez folyamodjanak, és előálljanak egy olyan termékkel, ami valójában még félig sincs kész. Úgy véli: igen érdekes egybeesés, hogy Ivánkáék március 17-én mondták fel a szerződésüket vele, és három héttel később, április 7-én – a Milánói Deizájnhét előtt egy nappal – már be is adták a saját szabadalmukat.

IVANKA

Jávor Péter jelenleg jogászokkal vizsgálja, hogy milyen jogi lépéseket tegyen az ügyben. Azt elismeri, hogy a Rain Globál Kft. esővíztisztító technológiáján nincs szabadalmi oltalom, csak lajstromos szóvédelem a technológia egyes elemein. A szóvédelem azt jelenti, hogy a szó kizárólagos használata van levédve, és nem a mögötte lévő technológia. Jávor ugyanakkor azt állítja, hogy a közös szabadalmuk beadását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába éppen Ivánkáék hiúsították meg, akik arra hivatkoztak, hogy az eljárás nagyon drága. Ivánkáék egyelőre nem pereskednek, "akkor tereljük jogi útra a dolgot, ha Jávor Péter tovább folytatja ellenünk a lejárató kampányát".

A beton nem szűri az esővizet

Esővízből ivóvizet leszűrni a világban ma nagyon népszerű terület. Sokan dolgoznak hasonló innováción, különféle szűrési technológiákkal. Ezek között vannak szabadalmilag védett, és nem védett eljárások is. Internetes kutakodásunk alapján azt találtuk, hogy olyan vízszűrő eljárás, amelyben "a beton szűri a vizet", nem létezik. Ezt megerősítette Buzás Kálmán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék docense is, aki szerint elképzelhető olyan porózus beton előállítása, amely átereszti a vizet, és így bakteriálisan is szűrheti, ám tudomása szerint ilyen beton jelenleg nem létezik dokumentáltan a világban. Ha létezne ilyen, az valóban forradalmi újítás lenne, tette hozzá.

A beton ugyanis kiváló vízzáró anyag, ezért is használják éppen esővízgyűjtésre, tározók építésére. A docens szerint ugyanakkor a beton ilyen célú használata ellen szólhat, hogy egy 150-200 négyzetméteres esővízgyűjtő betonciszterna ökológiai lábnyoma meglehetősen nagy, hiszen a cement előállítása felettébb energiaigényes. "A cementet 1500 fokon égetik, amihez óriási mennyiségű energiát használnak fel. Ráadásul egytonnányi beton gyártása nagyjából egy tonna szén-dioxid-kibocsátással jár együtt, ami környezeti szempontból nyilvánvalóan nem fenntartható" – mondta lapunknak a szakértő.

A betonciszterna ökológiai lábnyomára vonatkozó kérdésünkre Ivánkáék azt válaszolták, hogy a betonból készült esővízszűrő rendszerük fenntartható módon, környezettudatosan állítja elő az ivóvizet. "De mindenféleképp egy magasabb szintű tudatosságot képvisel a vízszegény országokban, helyben gyártható Ivanka betonciszterna alkalmazása, mint bármely, a világon eddig alkalmazott irány, különösen a palackozott víz szállítása és forgalmazása" – írták.

A technológiára vonatkozó kérdésünkre nem akartak bővebben válaszolni. Annyit mondtak, hogy a rendszerükben "nem a beton szűri a vizet", abban "az esővíz 24 órás ülepedés után tisztul meg", illetve "az adalékanyag-mentes, pH-semleges biobeton az eljárás lényege".

Miért kell szűrni az esővizet?
Ha ivóvizet szeretnénk az esővízből, akkor mindenképpen szűrni kell az esővizet, bakteriálisan, kémiailag és fizikailag is. "Bár az égből aláhulló esővízben nincs bakteriális szennyező (például madárürülék), de vannak benne savképző gyökök, ami miatt a pH-érték enyhén, vagy szennyezettebb levegő esetén erősebben savas lesz, és van szálló por is. Ezért mindenképpen szűrni kell a vizet, ha inni akarunk belőle, de nem azért, mert az savas, hanem mert szennyezett" – mondta a hvg.hu-nak Buzás Kálmán, aki hozzátette: a légköri szennyezés – és így az esővíz tisztaságának – mértéke a Földön helyileg változik. Tehát például Kínában az esővíz jóval szennyezettebb, mint Svájcban vagy a Szaharában.

Mi a nagy üzlet az esővízből ivóvízben?

Az esővízszűrésben az egyik óriási üzlet az, hogy például a szűrt esővizet "szuperegészséges", palackozott vízként forgalmazzák méregdrágán, ám minimális költséggel előállítva. A világban számos ilyen "esővíz-manufaktúra" létezik. Termékeik háromszor annyiba kerülnek, mint például a francia Evian ásványvíz.

Az esővízből nyert víz (mind a szűrési eljárás, mind az ivóvízkutatás) azért is nagyon népszerű téma a multinacionális nagyvállalatok körében, mert nagyon jól marketingelhető. A szűrt esővíz tiszta, egészséges, természetes. Az a cég, amely pl. esővízből előállított céges ivóvizet gyártat, vagy ilyen kutatásokat támogat, társadalmilag felelős és környezettudatos, a fenntartható fejlődés híve – mondják a marketingesek.

Ráadásul a szűrt esővíznek az egészségipartól az élelmiszeriparig sok felhasználási területe lehet. A szabadalmi védettség alatt álló technológiával kereskedni is lehet. Például franchise rendszerben hasznosítani, azaz a vízszűrő eljárást "béreltetni" nagy szépségipari vállalatokkal, mint "természetes, nagy tisztaságú, kozmetikum alapanyagot". Jávorék és Ivánkáék szindikátusi szerződésének céljai éppen ezek voltak. Esővíz alapú termékeket akartak létrehozni, amiket a fenti módokon akartak hasznosítani.

Nyolc hónap múlva minden kiderül

Nyilvánvaló: egy szerződés felmondásának jogellenességét csak a bíróság mondhatja ki, s ez igaz Jávorék szindikátusi szerződésére is. Ivánkáék mindenesetre úgy vélik, hogy a szindikátusi szerződés felmondása mostanra okafogyottá tette a Jávorral közös cég létezését is.

A mexikói Casa del Agua tisztított esővíz-palackozó
casadelagua.com

Ami a történet lényegét illeti: kérdésünkre Ivánkáék megerősítették, hogy a technológiájukat idén április 7-én adták be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. Ez a bejelentés a vegyszer- és adalékmentes betonra vonatkozik, annak előállítására, illetve az ilyen betonból készült ivóvíz előállító-rendszerre, valamint az ilyen betonciszternát alkalmazó ivóvíz előállító-eljárásra (az ezt igazoló dokumentum lapunk birtokában van). A szabadalmi eljárás eredményét 7-8 hónap múlva fogjuk megtudni, hiszen általában eddig tart egy szabadalom elbírálása.

Jávor szerint az ő innovációja egy mobil eszköz, ami valahogyan megszűri az esővizet, ami első hallásra teljesen más, mint Ivánkáék fejlesztése. Bár a dolog természeténél fogva nem tudhatjuk, hogy vajon Jávor innovációja – amit Jávor szerint Ivánkáék elbitoroltak – változtatja-e át a betont kiváló vízáteresztő anyaggá, egy biztos: a szabadalmi eljárás egy igen komoly szakmai-műszaki folyamat. A cégek általában nem kockáztatják, hogy olyan találmányt nyújtanak be, amely mögött nem áll valódi fejlesztés.

Persze ettől még kiderülhet, hogy az Ivanka biobetonja nem kapja meg a szabadalmat. Ez óriási nemzetközi kudarc és presztízsveszteség lenne számukra, amibe akár bele is bukhatnak. Hiszen éppen a "forradalmian új biobetonra" építették fel hazai és nemzetközi marketingkampányukat, amelynek csúcspontja a 2015-ös milánói világkiállításon lesz.

Ha szeretne más érdekes hírről is olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!