A startup-őrület hullámát mostanában szinte mindenki igyekszik meglovagolni, így természetes, hogy gombamód szaporodnak a startup-támogató szolgáltatások is – figyelmeztet már kalandunk kezdete előtt Kádas Péter. A magyar startup kultúra elkötelezett híve ő, egyben a Startupdate bloggere, jóformán mindent tud, amit e téren tudni érdemes. „A legnagyobb probléma egyelőre a minőséggel van" - jegyzi meg, majd magyaráz is: ebben a témában számottevő tapasztalattal, pláne kapcsolatrendszerrel Magyarországon még nagyon kevesen rendelkeznek. Itt vannak például a co-working irodák. Jó ötlet, lényegében egy klasszikus szolgáltatás módosulásai, ám azt, hogy mennyire hasznosak egy starupnak, az majd ott dől el, ha az ár/érték arányt megvizsgáltuk. A leginkább óvatosnak azonban a különböző training/coaching/mentoring jellegű, oktatás-pótló szolgáltatásokkal kell lenni. Itt a legtöbb ugyanis a teljesen értéktelen, sőt ártalmasan félrevezető szolgáltatás is. Bár tény, elenyésző számban ugyan, de azért megjelentek már a valódi értéket közvetítő szereplők is.

A minőségi szolgáltatásra egyébként lenne igény, de ezt leginkább külföldi előadók, vagy nagyon specializált trénerek nyújtják, és egyik sem olcsó. Annál a trénernél, akinek vállalkozása még nem volt, és nincs igazolható külföldi tapasztalata, kifizetődő legalábbis gyanakvónak lenni. "Az iparág egyébként gyorsan "belövi" egy-egy új szereplő hasznosságát, így érdemes az ökoszisztéma más szereplőitől információkat szerezni, mielőtt bárki kifizet nagyobb összegeket startup tréningekre” – véli Kádas. Kezdetnek nem árt körülnézni itt.

Mi is kipróbáltunk egy kurzust

A szervezők előre jelezték, hogy noha a kétnapos mesterkurzusra jelentkezők zömében cégvezetők, ám nem nyakkendős-feszengős eseményre kell számítani. És valóban valami ilyenre számítottunk: modern irodaház, hideg és steril terem, amelyben 8-10, drága karórát,  öltönyt viselő menedzser az állandóan duruzsoló légkondicionáló száraz levegőjét szívva figyeli a kivetítőn megjelenő diákat, miközben legtöbbjük fél szemét a notebookján tartva követi a tőzsde alakulását.

Ehhez képest már a helyszín is üdítő meglepetés volt, a Radnóti Színház melletti lakóház 2. emeleti lakását rendezte be irodájának a V csoport. A mindössze 3 fős csoportunk - egy biztonságtechnológiai berendezéseket gyártó cég vezetője, egy ígéretes magyar startup, a Leonar3Do ügyvezető igazgatója és jómagam - a nappali kanapéján ücsörögve várta a kezdést. Rövid ismerkedés és bemelegítő beszélgetés után jöttek a falra vetített prezentációk, és kézbe kaptuk az esettanulmányokat is.

A prezentációkból megismertük azon buktatók sokaságát, amelyekkel a cégvezetés a vállalkozás életciklusának különböző szakaszaiban találkozhat, majd az esettanulmányok valós példákkal illusztráltak ezek közül néhányat. Utóbbiak olyan ismert válságszituációkat idéztek föl, mint a Matáv első, privát cégének 1993-ben majdnem bekövetkezett bukása, vagy a nagy reményekkel indult, 2011-ben mégis felszámolt sárbogárdi ásványvíz palackozó üzem története. A távközlési cég esetében két válságforgatókönyv közül kellett választani, ami egyébként a valóságban is így történt, ezt a kurzus egyik mentora, Polányi Sándor hitelesen tudta igazolni, hiszen annak idején őt kérték fel a helyzet megoldására. Így miután mindenki kielemezte a kapott forgatókönyvét, a válságmenedzsertől megtudtuk azt is, hogy annak idején melyik megoldást választotta, és miért.

A gyorsan változó gazdasági környezetben csak azok maradhatnak versenyképesek, akik készen állnak az állandó változásra – vallják a V-csoportnál, ahol szakmai tanácsadás, vállalkozásfejlesztés mellett kétnapos mesterkurzust is tartanak menedzsereknek, s megpróbálják átadni azt a tudást, ami válsághelyzetben a szükségszerű változások levezényléséhez szükséges.

Mindezt közel kétszázezerért, de ha ez a tudás segít visszahozni egy céget a szakadék széléről, vagy elkerülni, hogy oda sodródjon, akkor persze ez nem is olyan nagy összeg.

A tanfolyamot egyébként a nagy növekedési potenciállal rendelkező startupoknak is ajánlják, hiszen esetükben a cég növekedésével gyakran jelentkező szimptóma, hogy az ötletgazdák nem szívesen engedik ki kezükből az irányítást, pedig legtöbbször nem is rendelkeznek a megfelelő vezetési kvalitással. Nem beszélve arról, hogy minden dolgot extrém bizonytalanságban kell megoldaniuk. Ebből a szempontból egy startup helyzete bizonyos szempontból folyamatos válságmenedzsmentet igényel, és minden pillanatban felmerül a túlélés és bukás kérdése. A kurzus mentorainak azonban meggyőződésük, hogy sokat lehet tanulni és profitálni a válságok menedzselési tapasztalataiból és ezek a módszerek igen hatékonyan használhatók startupok esetében is.

„Nem kapunk szerszámosládát, útmutatókat”

Ugyanakkor nem minden szituáció volt ennyire egyértelmű – ebben nagyban közrejátszott, hogy az esettanulmányhoz kiosztott feladatok különbözőek voltak, és gyakran más-más megoldást sugalltak. Így termékeny viták alakulhattak ki, de érdekes módon nem minden esetben adtak a mentorok a végén megnyugtató magyarázatot, illetve egyértelmű állásfoglalást, amit legalábbis elvárna a fejlődni vágyó tanítvány. Ahogy Kárpáti Zoltán, a Leonar3Do operatív vezetője fogalmazott: „azt vártam, hogy kapok egy ládát azzal a felirattal: szerszámok és használati útmutatók menedzsereknek, s megtanítják, mikor, melyiket kell, miként kell használnom az adott problémához. De a kurzus első napja végén úgy éreztem, nem ezt kaptam”. Valóban, hiába az érdekes és valós esettanulmányok, a szórakoztató, bennfentes információk, a kiváló referenciákkal rendelkező szakértők, az első napot megkoronázó közös vacsora és borozás nem adott a tanfolyam olyan tudást, amit válsághelyzetben joker kártyaként elő lehet rántani.

A második nap már intenzívebben kezdődött, válságszituációt kellett kommunikálni kamera előtt. Ez már próbára teheti az ember képességeit, főleg ha – a feladata szerint – 200 alkalmazottnak kell bejelentenie karácsony előtt, hogy megszűnik a munkaviszonyuk egy magas munkanélküliséggel küzdő térségben. Ez még egy gyakorlott kommunikációs szakembernek is kihívás. Akkor is kiderült mire képes az ember, amikor vezetőként két, a cég számára fontos, de egymást ki nem álható alkalmazottját kellett kibékíteni, olyanokat rádásul, akik mindent elkövettek, hogy a vita közben aláássák főnökük tekintélyét. Az első nap jól megágyazott a másodiknak, ahol a korábban átbeszélt helyzeteket már élőben kellett megoldani, így kiderült, hogy mennyire képes előhívni magából az ember azt a tudást, elméletet, amit előzőleg lejegyzett a kockás papírra.

Nemcsak a jó vezető kevés, hanem az őket felkészítő szakember is

„Nem kapunk szerszámosládát, szerszámokat, vagy útmutatókat. A szerszámok bennünk vannak, miként a tudás is, hogy miként használjuk azokat. A szituációk abban segítettek, hogy megtanuljam ezeket a szerszámokat a felszínre hozni, az adott pillanatban elővenni és használni. A vezetési, menedzseri képességeket, eszközöket nem lehet tankkönyvből, előadásokból elsajátítani teljes mértékben. Ezen a szinten a megfelelő szakemberek segítségével kell a bennünk rejlő vezetői, menedzsertudást felszínre hozni” – egészítette ki korábbi gondolatmenetét Kárpáti Zoltán. A V-csoportot korábban egy céges stratégia-workshopra kérték föl, ahol a szakemberek az eseményt moderálva ismerik meg a vállalat menedzsmentjét, szembesítik korlátaival, majd közös munkával határozzák meg a lehetséges távlatokat.Az ott szerzett tapasztalat nyomán gondolta úgy Kárpáti, hogy vezetői képességeinek fejlesztésére hasznára válna egy kurzus is.

Ferenczi Attila, az Ökuka ügyvezetője, aki - mint startup alapító - maga is részt vett vállalkozása sikerét elősegítő tanfolyamon, úgy gondolja, minden startup számára kihagyhatatlan egy olyan program vagy kurzus, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a piaci viszonyokkal. Hiszen a legtöbb kezdő vállalkozónak fogalma sincs arról, mint kell tárgyalni kockázati befektetőkkel, vagy milyen feltételek mellett érdemes külső segítséget bevonni cége ügyvitelébe.

„A mi esetünk ugyan bizonyos szempontból különleges volt, mert mint társadalmi vállalkozás, szinte ismeretlen fogalomnak számítottunk a hazai piacon, így segítséget is nehéz volt találni. Végül is az ebben a témakörben külföldi tapasztalattal rendelkező Nárai Csilla vitt ki minket Bécsbe, ahol az Impact Hub Vienna szervezésében vettünk részt egy Investment Ready Programban (IRP).” Ferenczi elmondása szerint ez nem volt egy olcsó kaland, de ma már elengedhetetlennek tart egy ehhez hasonló kurzust startupoknak.

Alapvető problémának tartja viszont, hogy Magyarországon egyelőre kevés ilyen tanfolyam érhető el, aminek egyik oka, hogy alig akad tapasztalt szakember, illetve „finomkodnak” az emberrel. „Nem merik megmondani, ha valami rossz. Külföldön, ha valamiről úgy gondolják, nem működik, akkor nem kertelnek, kíméletlenül szembesítenek a véleményükkel” .