A bank a megadott határidőre leszerződte az MNB által rendelkezésére bocsátott teljes refinanszírozási keretösszeget, azaz 44 milliárd forintot, annak köszönhetően, hogy helyesen mérte fel a kvóta meghatározásánál a piaci igényeket, és munkafolyamatait hatékonyan és gyorsan szervezte meg. A vártnál nagyobb volt az érdeklődés az új hitelek iránt, és a bank stratégiájában is kiemelt helyen szerepelt, hogy minél több forrás új hitelként realizálódjon. Ennek eredményeként az I. pillérben fele-fele arányban oszlanak meg az új hitelek és a hitelkiváltás. Az új hiteleken belül a kkv-knál a beruházási hitelek vannak túlsúlyban, 65 százalék ezek aránya, míg 35 százalék a forgóeszközhitelként igényelt összeg.

A Budapest Bank a mikrovállalkozások részére is elkülönített keretet, itt több mint 200 szerződés született, melyekből közel azonos a beruházási és a forgóeszközhitelek aránya (55 és 45 százalék). A BB kisebb összegű szerződésekre fókuszált. A kkv-k esetében az átlagos hitelösszeg 100-150 millió forint, mikrovállalkozásoknál pedig 8-10 millió forint.

A hitelcélokat tekintve a kkv-knál elsősorban az eszközpark felújítása, az amortizálódott berendezések lecserélése jellemző. Számos cég beruházásra elnyert EU-s vagy állami támogatása kiegészítéséhez vette igénybe az új forrást, így például egy Baranya megyei, 120 főt foglalkoztató tetőcserépgyártó vállalkozás 800 millió forintos fejlesztését részben a GOP vissza nem térítendő innovációs támogatásából, önerőből és az MNB-hitelprogram keretében kapott hitelből kívánja megvalósítani. Mikrovállalkozásoknál a leggyakoribb hitelcél a tárgyi eszközök beszerzése.

Az I. pillér hitelkeretéből a volument tekintve főként az agrár- (30 százalék), illetve a kereskedelmi szektor (18 százalék) és a feldolgozóipar (13 százalék) vállalkozói részesültek. A földrajzi elosztást tekintve Budapest, és ettől alig elmaradva az észak-nyugat-magyarországi régió jár az élen. A II. pillér közel 20 százalékát a bank átcsoportosította az I. pillérbe, így a devizahitelek kiváltására igényelt összeg végül a teljes keret közel 40 százalékát tette ki. Az ügyfelek átlagosan közel 100 millió összegű devizahitelt – elsősorban euró és svájci frank alapú – hitelt váltottak át.