VG: szigorítják a bankok a céges hitelek feltételeit
Az idei első félévben kétszer annyi bank tervez további szigorítás a vállalati hitelezési feltételekben, mint ahányan tavaly ezt meglépték. A szűkös és dráguló finanszírozás a bankok hitelezési képességének romlásával, a veszteségek következtében előálló tőkehiánnyal van összefüggésben – írja a Világgazdaság szerint az ING.
Általában elmondható, hogy növekszik a kamatfelár esetenként még a jó hitelképességű nagyvállalatok számára is, főképpen a nagyobb összegű, konzorciális hiteleknél - írja a VG az ING beszámolójára hivatkozva. A vállalatfinanszírozás feltételei az Európai Unióban is romlottak, ezért a magyarországi multinacionális cégek számára jelenleg a határon túli hitelfelvétel sem okvetlenül kedvezőbb.
A deviza-alapú hitelek végtörlesztése és a banki különadó megtépázta a bankok tőkéjét éppen akkor, amikor a bázeli szabályok tovább szigorítják a tőkekövetelményeket. Az új előírások ugyan csak több év alatt fokozatosan lépnek életbe, de a bankoknak már készülniük kell a megfelelésre.
Miután azonban többségüknél hiányzik a tőkefelhalmozáshoz szükséges profit, mérlegszerkezetük optimalizálásával igyekeznek javítani helyzetükön, ami a kisebb tőkeigényű szolgáltatások felé tereli a tevékenységet. A folyamat következtében tehát csökken a hitelkínálat, ritkulnak a nagyvonalúan méretezett hitelkeret megállapodások, helyüket átveszik az ügyfél finanszírozási igényére pontosabban szabott hitelkeretek.
„A vállalatok jelenleg elsősorban működő tőkefinanszírozási igényüket akarják biztosítani, ezért kereslet is elsősorban a forgóeszközhitelek iránt tapasztalható, beruházási hitelre kevésbé van kereslet. Lényegében eltűntek a piacról a projekthitelek, helyettük a nagyvállalatok kisebb beruházásokra is általános vállalatfinanszírozási hitelt vesznek igénybe.” – hangsúlyozta Cseresznye Andrea, az ING Bank igazgatója.