A leginkább kockázatos iparágaknak stabilan  az építőipar valamint a kis-és nagykereskedelmi vállalkozások minősülnek.  Ezek mellett az első negyedévben eljárás alá vont cégek között nagy számban vannak az ingatlangazdálkodási területen, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások is - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Sok végelszámolás

Az esetek több mint 55 százaléka végelszámolás, aminek volumene közel hatvan százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a legkisebb részét, az összes eljárás egy százalékát pedig a csődeljárások alkotják. A végelszámolások ilyen mértékű megugrásának az okát Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza azzal magyarázza, hogy az esetek nagy tömegét a kényszer végelszámolások teszik ki, aminek drasztikus emelkedése egyrészről a piac állami tisztításának hatékonyságát, és az eljáró szervek elkötelezettségét tükrözi, ugyanakkor felveti annak problémáját, hogy ezen eljárás ritkán nyújt hatékony védelmet, és kézzel fogható megtérülést a hitelező számára.

Éppen ezért érdemes lehet olyan szabályozást kidolgozni, amely – esetlegesen büntetőjogi eszközök, vagy komoly pénzügyi szankciók igénybevételével – a cégtulajdonosokat, és cégvezetőket felelősségteljesebb eljárásra és cégvezetésre ösztönzi.

Még mindig az építőipar

A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul  az építőipar valamint a kereskedelem minősülnek. Az építőipar megtartotta listavezető helyét (az összes eljárás 19 százaléka, 27 százalékkal több, mint 2010 azonos időszakában). Az évek óta meglévő ágazati problémákat nem segíti, hogy nem javult a finanszírozási hajlam ebben az ágazatban és a kereslet fellendülésére is várnunk kell. Az ágazatot – eltekintve a nagy szereplőktől – a Coface továbbra is átláthatatlannak tartja, ami annak tudható be, hogy a piaci szereplőket nehéz minősíteni, az ágazat fluktuációja erős, valamint a piac túlzottan elaprózódott. Ebben az iparágban rendkívül magas a cégek száma, aminek csökkeni kellene, erre azonban kevés a remény - tette hozzá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.
 
A fizetésképtelenségi eljárások számát ágazatonként vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 19 százalékát építőipari cégek, további  23 százalékát kis-és nagykereskedelmi vállalkozások ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.

Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát azaz a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot akkor az üzleti szolgáltatást végzők, a fuvarozók valamint a faiparosok állnak az élen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: az építőipari cégek, az acél és fémipar, a turizmus és vendéglátást végzők, a kereskedelmi vállalkozások, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.
 
Gondban a fuvarozók is

A fuvarozókat nyilván sújtja az elmúlt évek visszaesése, amelyből lassú a kilábalás és főleg az export élénkülése viheti előre. A nemzetközi fuvarozás tekintetében elkezdett ugyan növekedni a piac, ez azonban nem tudja olyan mértékben ellensúlyozni a kieső megrendeléseket, hogy összességében ne sújtsa az ágazatot. Sok fuvarozó néhány évvel ezelőtt jelentős kapacitásokat épített ki, komoly flottákat állítottak forgalomba, amelyet szinte mind lízing konstrukcióban finanszíroztak. A gazdasági visszaesést kísérő csökkenés a fuvarozói megrendelésekben a bevételeket és a lízingelt gépjárművek futásának csökkenését hozta, azok nem termelték, nem termelik ki a lízingdíjukat így nagyon jelentős, sokak által nem viselhető terhet jelentenek. A fuvarozási piacon most tetőzhet a tisztulás, valószínűleg aki most talpon marad, már túléli a válságot.

A fuvarozók nehézségeit növeli az üzemanyagárak emelkedése is, esetükben ugyanis a benzin és gázolaj ára jelentős mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét – teszi hozzá Bagyura.  A faipar a bútoriparhoz, a bútoripar pedig az építőiparhoz és az ingatlan-beruházásokhoz kapcsolódik szorosan, így leginkább ez utóbbi kettő visszaesése a faipari ágazat magas fizetésképtelenségi arányának az oka.
 
Mezőgazdasági szektor

A legnagyobb változást a mezőgazdasági cégek produkálták. Az ágazat rendkívül forrásigényes és mivel az eddig nagy összegekkel a termelőket finanszírozó meghatározó szállítók érezhetően óvatosabbá váltak a hitelre történő kihelyezésekben, ez a termelői kört is kedvezőtlenül érinti. Ráadásul az alulfinanszírozottság azokat a gazdaságokat halmozottan hátrányos helyzetbe hozza, amelyek a tavalyi rendkívüli időjárási körülmények közepette az átlagosnál rosszabb terméssel szembesültek.

A szektoron belül a kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó termelők a túlélésért küzdenek. Főként a sertés és baromfi ágazat szereplőit viselte meg az utóbbi időben lezajlott drasztikus táp és takarmány árrobbanás. Ezen kívül leginkább a húsfeldolgozók helyzete romlott, ami többnyire az alapanyag ár növekedésével, a hazai fogyasztás csökkenésével magyarázható valamint azzal, hogy az élelmiszerláncok csak kis mértékben hajlandók a hazai beszállítók áremelési igényeit elismerni, ami egyre inkább az importnak kedvez és így a hazai beszállítók ellehetetlenülnek.
 
Ingatlangazdálkodás az élen

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások 19,14 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,05 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,95 százaléka, összesen bejegyzett cégek 7,98 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,04 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,92 százaléka), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,37 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,98 százaléka) teljesített a legjobban.
 
Még mindig Budapest vezet

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több, mint 40 százalékát). Budapesten az eljárások 34,32 százalékát, Pest megyében, pedig 7,24 százalékát indították.
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb 2011 első három hónapjában (3,86 százalék), majd ezt követi Nógrád megye (3,66 százalék) és Heves megye (3,61 százalék). A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +26 százalék volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Veszprém megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +15 százalékra rúgott. 

Az első negyedéves eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 4,13 százaléka, összesen bejegyzett cégek 1,95 százaléka), Fejér  megyében (eljárások 5,34 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,33 százaléka), valamint Heves megyében (eljárások 3,88 százaléka, összesen bejegyzett cégek 1,92 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 7,14 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 14,10 százaléka) teljesített a legjobban.

2011: A kihívások éve
 
Az idei év igencsak kihívásokkal teli a kockázatvállalás szempontjából. Több szektort erősen érint az alapanyag és az üzemanyag árak emelkedése (például táp és takarmány, élelmiszeripar, olajipari alapanyagokkal dolgozó szektorok), ezeket a terheket kérdéses, hogy a piaci szereplők mennyire bírják elviselni. A hazai kisvállalkozások többnyire alul tőkésítettek és szinte kizárólag hitelből működnek, náluk azonban hatványozottabban jelentkezhetnek a problémák akár egy késedelmes fizetés miatt is, és így könnyen magukkal ránthatnak erősebb, akár közepes méretű vállalkozásokat is.
 
Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy a válság bebizonyította, hogy rövid időn belül is nagy változások következhetnek be a korábban jól prosperáló piaci szereplők esetében is, és az eddig megbízható partnerből könnyen kockázatos lehet. Ezért a szakember megfontolt gazdálkodást javasol azon cégek számára, akik a jelenlegi gazdasági környezetben növekedési lehetőségekre találtak. Az árbevétel növelése közben kiemelt jelentőséggel bír a vevők folyamatos monitorozása, a potenciális partnerek körültekintő átvilágítása.

Egy-egy nem fizető vevő kezelését nem érdemes házon belül tartani akkor, amikor  a legtöbb erőforrást a piacok megtartására és az új értékesítési lehetőségek felkutatására kell fordítani akár az életben maradásért folytatott küzdelemben, akár a növekedési pályára állt cégek esetében. Az elvégzett munka, vagy leszállított termékek ellenértékének átutalásával késlekedő partnerekkel való egyeztetésekbe érdemes független követeléskezelő céget bevonni.