A családok támogatásáról szóló törvény szerint az ellátásokra - köztük a gyermekgondozási segélyre jogosultság - megszerzéséhez magyarországi lakóhelyre van szükség - olvasható a nemzetpolitikai államtitkárság közleményében. Az államtitkárság azt követően adott ki tájékoztatót, hogy a napokban több sajtóorgánumban is megjelent: Kiss István, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke szerint a magyar kormánynak gyereknevelési támogatást kellene ezentúl biztosítania azoknak is, akik könnyített honosítási eljárással szerzik meg a magyar állampolgárságot. A Krónika című kolozsvári napilap honlapján szerdán közzétett cikk szerint Kiss István javaslatát a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) művelődési és oktatási bizottságának legutóbbi, január 17-i budapesti ülésén terjesztette elő.
   
Mint az államtitkárság kiemelte: a gyermekgondozási segély adókból finanszírozott ellátás, amelynek szabályait a családok támogatásáról szóló törvény tartalmazza. A törvény szerint az ellátásokra (köztük a gyermekgondozási segélyre) a jogosultság megszerzéséhez magyarországi lakóhely szükséges. Amennyiben egy magyar állampolgár nem Magyarországon lakik, akkor az európai uniós tagállamokba távozása esetén az európai uniós szabályok határozzák meg, hogy mely tagállamok nyújtják a családtámogatásokat. Ha több mint 3 hónapra távozik másországba, a magyar családtámogatási ellátás nem jár - írta közleményében az államtitkárság.
   
A gyermekgondozási díjjal (gyed) kapcsolatban kiemelték: az az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, biztosítási elven működő ellátás, amelyre a jogosultságot a járulékfizetés alapozza meg. A gyedet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997-es törvény szabályozza. Ahhoz, hogy a gyedre való jogosultságot megszerezze a szülő, legalább 365 nap biztosítási idővel kell rendelkeznie, és a szülés időpontjában Magyarországon biztosítottnak kell lennie, illetve jogosult akkor is, ha a biztosítása a gyedet megelőző ellátás, a terhességi gyermekágyi segély igénybevétele alatt szűnt meg.