Egyes értelmezések szerint januártól egy és két gyermek után havi 10 ezer, három gyereknél gyermekenként 33 ezer forint támogatást kaphat a jogosult. Ám ez a megfogalmazás Angyal József, az Adózóna szakértője szerint megtévesztő. A családi adókedvezmény ugyanis adóalap-kedvezmény, amit csak a közérthetőség kedvéért számítanak adókedvezményre úgy, hogy kiszámítják belőle a 16 százalék adót. Ez a gyakorlatban 62 500 x 0,16 = 10 ezer forint. (1 és 2 gyereknél /fő), háromgyerekesnél 206 250x0,16 = 33 ezer forint/ gyerek/fő.

Fontos különbség, hogy az adóalap-kedvezmény az adójóváírással szemben nem az adót, hanem az adóalapot, méghozzá az összevont adóalapot csökkenti, ez utóbbi miatt nem vonatkozik a családi kedvezmény az osztalékra, az ekhós és az evás jövedelemre sem. Ezek ugyanis a külön adózó jövedelmek, amelyekre januártól nem vonatkozik a szabály. Az evás vagy az ekhós is kaphat családi kedvezményt, ha vállalkozása mellett ingatlan-bérbeadásból is van jövedelme, mivel az 2011-től már az összevont adóalap része.

Szülők, gyermekek, adóalanyok. Számítás kérdése

hvg.hu

A családi adóalap-kedvezmény egy dologban azonban hasonlít az adójóváírásra, mégpedig abban, hogy senkinek sem jár automatikusan. Már tavaly is problémát okozott az az általános hit, hogy mindenki automatikusan megkapja majd az emelt összegű adójóváírást – mondja Angyal József. Jövőre, figyelmeztet a szakértő, ugyanez ismétlődhet meg a családi adókedvezmény félremagyarázása miatt. Jobb, ha tisztázzuk: ha bárki igénybe szeretné venni a családi kedvezményt, nyilatkoznia kell, és azt is meg kell jelölnie, hogy mekkora összeg után. A nyilatkozat helyes kitöltéséhez nem árt, ha tudja, hogy ez adóalap-kedvezmény, nem a jövedelemre, hanem a szuperbruttósított összegre vonatkozik, amivel az adójóváírás számítása előtt kell számolni. Egy gyerek után az adóalap-kedvezmény 62 500, három vagy több gyerek esetén 206 250 forint gyerekenként.

Így, ha valaki havi 200 ezer forint jövedelmet kap, akkor az adóalapja 200x1,27 = 254 ezer forint. Ez a maximális családi adóalap-kedvezménye, amit érvényesíthet. Egy háromgyerekes családnál, ahol egy gyerek már főiskolás, 2x206 250 = 412 500 adóalap-kedvezmény járna. Ha a kedvezményből (412 500) kivonjuk az adóalapot (254 000), akkor 158 500 forint kedvezmény marad, vagyis a kedvezmény több, mint az adóalap, így ezt nem veheti igénybe a kereső. Ezért jó, ha a házastárssal vagy élettárssal megosztja a kedvezményt, vagyis ezt a 158 500 forintot a házastárs veszi igénybe. Erre ugyanis a törvény januártól lehetőséget ad.

Célszerű arra is figyelni, hogy aki a családi adóalap-kedvezmény maximális keretét kihasználja – vagyis az adóalapját a fenti példa szerint lenullázza –, már nem számolhat az adójóváírással. Ahhoz, hogy az adójóváírás havi maximális összegét igénybe vehessük, 60 000x1,27 = 76 200 forint "szabad" adóalapra van szükség – mutat rá a szakértő. Ha a házastárs, élettárs jövedelme megengedi, akkor a fenti számítást korrigálva: a 200 ezer forint adóalapjából (254 000 forint) kell kivonnunk az úgynevezett "szabad" adóalapot (76 200Ft) és így megkapjuk, hogy 177 800 forint adólap után lenne célszerű igénybe venni a gyerekkedvezményt ahhoz, hogy a 12 100 forintos adójóváírást megkaphassuk. A házastársnak pedig, a fentiek szerint, a megmaradt kedvezmény (158 500 forint) és a szabad adóalap (76 200 forint) összegének megfelelő 234 700 forint adóalap után érdemes családi kedvezményt igényelnie.

Könnyebb a helyzet, ha a házastárs egyéni vállalkozó, mert ő nem jogosult adójóváírásra, tehát több családi kedvezményt tud igénybe venni. Ehhez persze szükséges annak a helytelen gyakorlatnak a felszámolása, hogy az egyéni vállalkozó a minimálbér után fizet járulékot, de nem vesz fel vállalkozói kivétet – hangsúlyozta Angyal József.

Csökkenti viszont a családi adókedvezmény összegét, ha a várandósági igazolás alapján valaki évközben több gyerekkedvezményre lesz jogosult vagy a középiskolás gyermek érettségi után munkába áll. A rossz év eleji "megosztási" döntésnek olyan következménye is lehet, hogy valaki januártól – a családi kedvezmény mellett – nyilatkozatban kéri az adójóváírás figyelmbe vételét. Szeptemberig ugyanis a családi kedvezmény miatt nem lehet figyelembe venni az adójóváírást, mert a gyerekkedvezmény kimeríti az adóalapot.

A munkavállalónak kiadott bérlistán fel kell tüntetni a törvény szerint járó családi kedvezményt, a nyilatkozat szerint figyelembe vehető adóalap-kedvezményt, illetve a ténylegesen elszámolt családi kedvezményt is. Ugyanígy az adójóváírásnál a törvény szerint figyelembe vehető összeg mellett fel kell tüntetni a ténylegesen figyelembe vett összeget is.

További lényeges változás, hogy a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.

Jövőre a 16 százalékos szja mellett 27 százalék ehot kell fizetni az üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás, az úgynevezett csekély értékű ajándék után, ha azt olyan dolgozónak adják, akit egyébként nem foglalkoztatnak, ugyannyit kell adózni a reklám célú "szóróajándék" után is. A 2010-es évhez képest jelentősen átalakulnak a béren kívüli juttatások. 2011-re a három csoportból mindössze egy marad. Megszűnik az internetes utalványok adómentessége és a normál adózású természetbeni juttatás, ráadásul ez utóbbi 2011-ben ugyanúgy adózik, mint a pénzjövedelem.

A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsija utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezernek már nem kell adót fizetnie és csaknem 25 ezer adózónak kell ezer forinttal kevesebbet fizetnie.

A cafetériával kapcsolatos jogszabálymódosítás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben. (Bővebben erről a HVG új Adó 2011 különszámában.) A képviselők elfogadták azt is, hogy a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

A törvénytervezetre hivatkozó sajtóhírek szerint 40 év szolgálati idővel csak azok a nők mehetnek nyugdíjba, akik legalább három gyermeket szültek, és legalább tíz éven át saját háztartásukban nevelték őket. Kétgyermekes nők esetében az elvárt szolgálati idő 42 év, egygyermekesek esetében 44 év. Ezt az információt azonban Molnár László, a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója egyértelműen cáfolta lapunknak. Mint mondta, a benyújtott törvényjavaslatban nem ez szerepel.

A javaslat értelmében a nők 2011. január 1-jétől, életkortól függetlenül teljes öregségi nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot, amennyiben legalább negyven év jogosultsági idejük van és a nyugdíj megállapításának napján nincs biztosítással járó jogviszonyuk. Az előterjesztő minimálisan harminckét év ténylegesen munkában töltött időhöz köti a jogosultságot. A szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot, az ápolási díj folyósításának időtartamát nem veszi figyelembe – mutat rá Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője. A gyermekneveléssel összefüggő időszakokból (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás ideje) azonban legfeljebb nyolc év vehető figyelembe „munkaviszonyként”. A nyugdíj összegének megállapítása során azonban már minden szolgálati időt figyelembe kell venni.  A hvg.hu úgy tudja, a gyermekneveléssel összefüggő 8 éves időszak még nőhet, vagyis nem kizárt, hogy több év gyerekneveléssel töltött időt is beszámítanak majd a nők nyugdíjába, tekintettel a három-négy gyereket nevelő családokra.

Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási, munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói idő. Ide tartozik még a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idő is. A jogosultság további feltétele, hogy a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie legalább harminckét évet.

További kedvezmény, hogy a nyugdíj összegét csökkentés nélkül állapítják meg és folyósítják. Az Országgyűlés döntését követően kerülhet sor a végrehajtási szabályozás megalkotására, ami várhatóan tartalmazza majd a jogosultságot adó idők felsorolását. Tekintettel arra, hogy e kedvezményes nyugdíj igénybevételéhez is szükséges a biztosítási jogviszony megszüntetése, célszerű előzetesen a szolgálati idő megállapítását kezdeményezni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál – figyelmeztet Molnár László.