Felmondás után: hogyan kaphatja meg a dolgozó az elmaradt juttatást?
Mit tehet a munkavállaló elmaradt juttatás, ki nem fizetett bér, törvénytelennek vélt munkaidő-beosztás esetén? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
2010 márciusában közös megegyezéssel munkaviszonyom megszűnt. Öt és fél évig dolgoztam volt munkáltatómnál, ezért a felmondási időre járó és a végkielégítés összegét is prémiumként jelölték meg a közös megegyezésben. Sajnos a 2009-re járó 13. és 14. havi munkabéremet nem fizették ki sem 2009-ben, sem 2010-ben. Ennek a juttatásnak szóbeli megállapodás volt csak az alapja, s a cégen belül kizárólag két munkavállaló kaphatta meg, az egyik én voltam. Természetesen a másik kolléga sem kapta meg ezeket a juttatásokat 2009-ben történt kilépésekor. A szóbeli megállapodásról tudott a két ügyvezető igazgató, a cég tulajdonosi körében is további két fő. A szóbeli megállapodást nem vonták vissza. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben érvényesíthetem-e még az elmaradt juttatásom. Ha igen, akkor meddig van erre lehetőségem? Továbbá milyen további költséggel lehet az elmaradt juttatást kiegészíteni (késedelmi kamat mértéke)?
Feltételezem, hogy a közös megegyezés tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint a közös megegyezésben foglaltakon túlmenően a feleknek a munkaviszonyból kifolyólag egyéb követelése nincsen, egymással szemben mindennel elszámoltak. Ha ilyen vagy ehhez hasonló szövegezést talál a megállapodásban, akkor sajnos már nem tudja a korábbi évek bónuszait érvényesíteni. Ezt még a közös megegyezés aláírása előtt kellett volna a munkáltatónak jeleznie. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a szóbeli megállapodáson alapuló bónuszra való jogosultságot igen nehéz lett volna bíróság előtt bizonyítani.
A cikk itt folytatódik.