Túlzás lenne azt állítani, hogy a 2008. végén kirobbant gazdasági válság nem okozott komoly riadalmat a technológiai szektorban, azonban a 2009 eleji mélyrepülést követően a meghatározó cégek viszonylag gyorsan magukra találtak, sőt akadt olyan is, amelynek részvényárfolyama azóta csúcsot döntött. A hullámvasút hatás tehát csak rövid ideig volt érzékelhető ebben a szegmensben, és a múlt év közepe óta óvatos – minden apró negatív hírre összerezzenő és megingó – optimizmus érezhető a piacon.

Biztató kilátások

A kedvező várakozásokat tovább erősítheti, hogy több meghatározó, a technológiai szegmens teljesítményét vizsgáló piackutató cég is növekedést jósol 2010-re és a következő évekre is az it-piacon. A Gartner és az IDC ugyan eltérő adatot publikált arról, hogy dollárban kifejezve mekkora lesz a világ informatikai (hardver, szoftver és szolgáltatás) piaca az idén, azonban mindkét társaság elemzői úgy vélik, hogy bővülni fog.

A Gartner a tavalyi, 2008-hoz képest 5,8 százalékos visszaesés után 2,9 százalékos növekedést vár az idén, míg az IDC-nél 6 százalék körüli bővülést jósolnak. Az IDC elemzői szerint mind a vállalkozások, mind az egyéni felhasználók, de még a kormányzatok is élnek a kissé „enyhülő” gazdasági klíma kínálta lehetőségekkel, és elkezdtek vásárolni. Megnőtt a kereslet a személyi számítógépek, szerverek, adattárolók és hálózati berendezések iránt. A folyamat éllovasai a feltörekvő országok, de az érettebb piacokon is érezhető a javulás. Az Egyesült Államokban például 5 százalékos it-piaci növekedést jósolnak az IDC szakemberei, a tavalyi 4 százalékos visszaesés után. Nyugat-Európában, ahol valamivel lassabban tér magához a gazdaság 3 százalékos lehet a bővülés mértéke, míg Japánban 0,5 százalékos. Kínában ugyanakkor 21, Indiában 13, Brazíliában 14, míg Oroszországban 17 százalékkal bővülhet az it-piac az idén.

Az első félév pozitív, 2009-hez képest javulást mutató adatainak hatására kialakult optimizmus azonban korántsem egyöntetű, hiszen számos olyan tényező van, amely fékezheti, vagy akár meg is állíthatja a növekedést. A vállalkozások egy része még mindig kivár, nem kezd hosszú távú informatikai fejlesztésekbe, tartva egy újabb recessziós hullámtól. A döntéshozatali ciklusok ennek megfelelően nagyon hosszúra nyúlnak, és sok cégnél még vészforgatókönyv van életben a következő 12 hónapra, ami újabb projektek felfüggesztését hozhatja magával.

Az óvatosság abból fakad, hogy sokan még mindig aggódnak a nyugat-európai hitelválság, az állami segélycsomagok elapadása és az érett piacokon tapasztalható magas munkanélküliség miatt, ami újabb recessziós hullámot indíthat az év második felében, vagy 2011 első hónapjaiban. Az üzleti bizalom és a részvénypiacok még mindig törékenyek, és egy újabb pánik a bankszektorban minden eddigi fejlődést lerombolhat, és érzékenyen érintheti a technológiai ipart is.

Javuló hatékonyság

Persze az ágazat szereplői mindent megtesznek azért, hogy a „külső” hatások a lehető legkevésbé rázzák meg őket. Ehhez jó alapot teremt, hogy az iparág nem egységes, és nincs egy-egy tényező, amely alapjaiban határozná meg a teljesítményt – mint például az olaj- vagy alapanyagárak. Az adottságok mellett azonban tenni is hajlandóak a technológiai cégek azért, hogy kivédjék a globális gazdaság buktatóit.

A válság legsötétebb hónapjaiban a költségcsökkentés jegyében tömeges elbocsátásokról érkeztek a hírek, főként a hardvergyártók részéről. Azonban az eszköztárban egyéb hatékonyságnövelő lépések is szerepeltek – egyes tevékenységek kihelyezése, jobb munkaszervezés, hatékonyabb eszközök bevetése -, és a költségek visszafogása már érezteti hatását az eredményességben. Bár a legnagyobb hardver- és szoftvergyártók közül több – IBM, Hewlett-Packard (HP), Microsoft - bevétele csökkent tavaly, a nyereségük még a kisebb forgalom mellett is elérte, vagy akár meg is haladta 2009-ben az egy évvel korábbit. Ez a tendencia az idén is folytatódott és a részvények árfolyamában is érzékelhető volt.

Meglátni és megvenni

Bár a válság sok vállalkozás számára a véget jelentette, új lehetőségeket is hozott azoknak, amelyek megfelelő készpénzállománnyal rendelkeztek. Az elmúlt évtized prosperitásának köszönhetően – néhány kivételtől eltekintve szinte minden évben bővült a teljes it-piac, de az egyes szegmensek is szépen erősödtek – a szektor cégeinél jókora befektethető tőke halmozódott fel, és a válság jó alkalmat kínált arra, hogy az amúgy is megindult – igaz meglehetősen lassú – konszolidációs folyamat felgyorsuljon.

A méret igenis számít – legalábbis egyes területeken, és az üzleti élet egyértelműen ezek közé tartozik. Ennek az elvnek megfelelően komoly bevásárlási hullám indult tavaly a technológiai szegmensben. A múlt év egyik szenzációja a Sun felvásárlása volt, a céget a világ második legnagyobb szoftvergyártója, az Oracle szerezte meg 7,4 milliárd dollárért, a Dell a Perot Systemsre tett 3,9 milliárd dolláros ajánlattal, a Xerox az Affiliated Computer Services bekebelezésével, a Cisco pedig a Starent Networks 2,9 milliárd dolláros akvirálásával jelezte, hogy nemcsak a „szavak szintjén” bízik a piac élénkülésében.

Az idén ugyan csökkent a tranzakciók értéke, de a vásárlási láz nem hagyott alább. Az Intel 1,4 milliárd euróért szerezte meg a legnagyobb európai félvezető-gyártó, az Infineon mobiltelefon áramkör üzletágát, a Wireless Solutions-t. A Hewlett-Packard 2,35 milliárd dollárt fizetett a tárolórendszereket készítő 3PAR-ért.

Ázsiai ostrom

Ha a több lábon állás kerül szóba érdemes megemlíteni egy ázsiai, közelebbről dél-koreai céget, amely nem csak, hogy megtartotta pozícióját a nehéz körülmények között is, de az elmúlt néhány évben tovább is terjesztette csápjait. Mintha nem is süllyedt volna a világ mély recesszióba alig másfél éve, úgy teljesít a Samsung Electronics. A dél-koreai társaság példája egyébként kis túlzással jó keresztmetszete lehet az egész technológiai szektornak. A Samsung az idei második negyedévre rekord üzemi eredményről számolt be, és nyeresége is látványosan nőtt. A 2010 második negyedéves beszámoló szerint a kedvező adatok a csipgyártás, a mobilpiac és természetesen a szórakoztató elektronikai terület jó szereplésének volt köszönhető, hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a 3D forradalom korszakát éljük.

A Samsung ugyan nem számít újoncnak a mobilkészülékgyártó-piacon, de alig néhány éve sikerült betörnie az élmezőnybe, és jelenleg már a második az egyelőre verhetetlennek tűnő Nokia mögött. A csipgyártás felfutása – a Gartner előrejelzése szerint 2009-hez viszonyítva az idén 31,5 százalékkal, 300 milliárd dollárosra bővül a félvezetők piaca – egyértelműen a PC-k és az okos mobilok iránti kereslet növekedését mutatja.

Kelendő „kütyük”

Az új csipek a személyi számítógépek mellett egyre inkább okos mobiltelefonokba kerülnek. Az internetezésre, e-mail küldésre, fájlkezelésre is használható, emellett mini-médiaközpontként működő készülékek gyorsan terjednek, és a mobilpiacon tapasztalható töretlen növekedés elsősorban ezeknek az eszközöknek köszönhető.

Az IDC adatai szerint az idén a második negyedévben 317,5 millió mobiltelefont szállítottak le a gyártók világszerte, ami 14,5 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fő mozgatórugói az Apple, a HTC és a Research in Motion (RIM) intelligens mobiljai voltak.

Az új  megoldások egyébként a számítógépek világában is hódítanak, és ebben a trendben meghatározó szerepet játszik az Apple, amely az elmúlt másfél évben divatot teremtő innovatív újdonságokkal lepte meg a piacot. Trendi lett a cég okostelefonja, az iPhone, és a jelek szerint semmi sem akadályozhatja meg a társaság 2010 áprilisában bemutatott tábla-PC-jét, az iPad-et sem abban, hogy azzá váljon. A riválisok is felismerték ezt, és igyekeznek meghódítani ezt a szegmenst, tovább fokozva a divatőrületet. Ez persze jótékony hatással van az értékesítésre – hódítanak az érintőképernyős mobilok, a két éve még nagy jövő előtt álló netbookok helyét lassan felváltják a tábla-PC-k, dúl az árháború az elektronikus könyvolvasók piacán -, és ez természetesen megmutatkozik a részvényárfolyamokban is.

Kikeresett lehetőségek

Az Apple sikerének kulcsa a divatot teremtő eszközök mellett az a módszer, ahogy nem csak megvásárlásukra, de azok használatára is ösztönzi az embereket. A cég által egykoron webes zeneboltként elindított iTunes ma már folyamatosan elérhető, végtelennek tűnő kínálatot nyújtó online médiatárrá változott, ahonnan nem csak zenéket, de videókat, komplett filmeket is letölthetnek a felhasználók, vagyis bőven van mit hallgatni, nézni az új „kütyükön”. Emellett több százezer alkalmazást is kínál új eszközeihez az Apple, amelyek szintén a világhálón keresztül érhetők el. Ha nem is ezek a szolgáltatások jelentik az aranytojást tojó tyúkot a cég számára, arra mindenképpen jók, hogy szinte példátlan lojalitást alakítsanak ki a felhasználókban.

Persze új riválisok mindig akadnak, közülük is érdemes talán kiemelni a világ legmeghatározóbb internetes cégét, a Google-t. A társaság saját hardverekkel ugyan egyelőre  nem próbálkozik, de az internetes keresés mellett egyre több szolgáltatást kínál, és a hírek szerint új területekre igyekszik betörni. Az új okos mobiltelefonok jelentős részén már a társaság által kifejlesztett Android operációs rendszer fut. Az év vége felé tervezi a keresőcég saját online zeneáruháza elindítását, míg az Egyesült Államokban már az ősszel kapható lesz a Google TV. Persze itt nem arra kell gondolni, hogy a társaság saját maga kezd televíziókat gyártani, a cég csak a szofvert, illetve a szolgáltatást nyújtja a kezdeményezéshez, a szükséges eszközöket partnerektől szerzi be.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen eredménnyel zárulnak majd ezek a kísérletek a Google részéről, azt azonban jól mutatják, hogy a cégnél gőzerővel keresik a módját annak, hogyan lehet a keresőhirdetések mellett más bevételi forrásra is szert tenni. Ráadásul a helyzet kezd egyre sürgetőbbé válni a vállalat számára, hiszen a netes hirdetési pénzekért – amelyek a teljes reklámpiac 12,7 százalékát tették ki tavaly, és az idén várhatóan már 13,9, jövőre pedig 15,4 százalékra nő a részesedésük – egyre komolyabb, új riválisokkal kell megküzdenie.

A legnagyobb fenyegetést talán a Facebook közösségi oldal jelentheti, amely óriásira duzzadt felhasználói táborának köszönhetően már most is felkeltette a hirdetők figyelmét. Persze nem csak a reklámozók, de a befektetők is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a cég felé, amely a következő években várhatóan tőzsdei társasággá válik.

Ecoline

A témáról bővebben a HVG Online ősszel megjelenő Befektetés Plusz 2011 évkönyvében olvashat