Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2009. május. 07. 10:44
Utolsó frissítés: 2009. május. 07. 11:19
Vállalkozás
Cafeteria: lakásfelújításra mikor mennyi adható?
A cafeteria rendszer keretösszegén felül háromévente egymillió forintig adható adómentes lakásfelújítási támogatás? Kiadható-e az egész keret olyan dolgozónak is, aki nem állt munkaviszonyban egész évben? Kis cégnél melyik cafeteria-elemhez érdemes nyúlni? Olvasóink kérdéseire Domonkos Rita, a Sodexo munkatársa, az Adózóna cafeteria-szakértője válaszol.
A cafeteriarendszer keretösszegén felül háromévente egymillió forintig adható adómentes lakásfelújítási támogatás?
Az adómentes lakásfelújítási támogatás egymillió forintig terjedő összegben adható, azonban nem három, hanem öt évente.
A pontos törvény: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról; 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez:
„2.7. a 9.3. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).”
Kiadható-e az egész keret olyan dolgozónak is, aki nem állt munkaviszonyban egész évben?
A béren kívüli juttatások adhatóak, és nem kötelezőek. Elméletileg lehetséges, hogy a teljes keretet megkapja az új dolgozó, azonban figyelembe kell venni, hogy mely juttatások vannak jogviszonyhoz kötve. Például a melegétkezési utalvány vagy az internetutalvány munkavállalói jogviszonyhoz van kötve, de a kultúrautalvány vagy az üdülési csekk egy összegben egyszerre is adható, akkor is, ha a jogviszony még nem állt fenn. Ez azonban nem jellemző, hiszen ez a többi dolgozóval szemben etikai kérdéseket vethet fel. Szerencsésebb az időarányos kiosztás. Cafeteriarendszer esetén minden cég a cafeteriaszabályzatban rögzíti a ki- és belépés jogosultságait, amit miden alkalmazott számára elérhetővé kell tenni (pl. a próbaidő lejárta után időarányosan jogosult-e a munkavállaló cafeteriakeretre).
Egy kft.-nek ketten vagyunk a tulajdonosai, a Nemzeti Üdülési Szolgálattól szóban és írásban kapott tájékoztatás és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. melléklete szerint:
"a természetbeni juttatások közül adómenetes (...) a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, (...) az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának" nyújtott üdülési csekk, melyet az ott felsorolt célokra lehet felhasználni. Az adózona.hu oldalon az Önök szakértője, Domonkos Rita szerint viszont cafetériajuttatást csak munkaviszonyban álló kft. tulajdonosa kaphat. Az APEH melyik választ tartja helyesnek?
A választ és a többi kérdést olvasssa el az Adózónán.
Az adómentes lakásfelújítási támogatás egymillió forintig terjedő összegben adható, azonban nem három, hanem öt évente.
A pontos törvény: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról; 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez:
„2.7. a 9.3. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).”
Kiadható-e az egész keret olyan dolgozónak is, aki nem állt munkaviszonyban egész évben?
A béren kívüli juttatások adhatóak, és nem kötelezőek. Elméletileg lehetséges, hogy a teljes keretet megkapja az új dolgozó, azonban figyelembe kell venni, hogy mely juttatások vannak jogviszonyhoz kötve. Például a melegétkezési utalvány vagy az internetutalvány munkavállalói jogviszonyhoz van kötve, de a kultúrautalvány vagy az üdülési csekk egy összegben egyszerre is adható, akkor is, ha a jogviszony még nem állt fenn. Ez azonban nem jellemző, hiszen ez a többi dolgozóval szemben etikai kérdéseket vethet fel. Szerencsésebb az időarányos kiosztás. Cafeteriarendszer esetén minden cég a cafeteriaszabályzatban rögzíti a ki- és belépés jogosultságait, amit miden alkalmazott számára elérhetővé kell tenni (pl. a próbaidő lejárta után időarányosan jogosult-e a munkavállaló cafeteriakeretre).
Egy kft.-nek ketten vagyunk a tulajdonosai, a Nemzeti Üdülési Szolgálattól szóban és írásban kapott tájékoztatás és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. melléklete szerint:
"a természetbeni juttatások közül adómenetes (...) a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, (...) az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának" nyújtott üdülési csekk, melyet az ott felsorolt célokra lehet felhasználni. Az adózona.hu oldalon az Önök szakértője, Domonkos Rita szerint viszont cafetériajuttatást csak munkaviszonyban álló kft. tulajdonosa kaphat. Az APEH melyik választ tartja helyesnek?
A választ és a többi kérdést olvasssa el az Adózónán.
