Igencsak szenvedtek az elmúlt hónapokban a nagy repülőgépgyártók. Nem csoda, hiszen elsődleges vevőik, azok a légitársaságok, amelyek szintén komoly gondokkal küzdenek: a globális gazdasági krízis visszaesést hozott a turizmusban – így a személyszállításban - és az áruszállításban is.

Lenullázták a rendeléseket

A mostani válság három ponton érinti a légiközlekedési piacot. Kedvező fordulat, hogy a krízist megelőző években dinamikusan emelkedő olajár hatalmasat zuhant, azonban a korábbi drágulás sem maradt következmények nélkül. 

A légiközlekedési ipar 2007-ben 136 milliárd dollárt költött üzemanyagra, ami 300 százalékos növekedést jelent a 2003-as összeghez képest, s ez még korántsem a csúcs, hiszen 2008 első felében tovább emelkedtek az árak. Tavaly már az összes működési költség 32 százalékát tették ki az üzemanyag-kiadások, s ennek eredményeként csak az elmúlt esztendő harmadik negyedévben – amikor az árak tetőztek – 24 légitársaság ment csődbe világszerte.

A légitársaságok tehát már egy nehéz időszakkal a hátuk mögött vágtak neki a válságnak, ami számukra sem hozott sok jót. A krízis miatt csökkent a kereslet az áru- és a személyszállításban is, miközben a globális forráshiány miatt nehezebbé vált a finanszírozás. Becslések szerint a szektor 5-8 milliárd dolláros veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni a válság miatt.

Nem véletlen tehát, hogy a krízis komoly visszaesést hozott a kereskedelmi repülőgép-rendelések tekintetében is, lévén, hogy a vállalatok a kereslet csökkenése miatt jelenleg nem gondolkodnak gépparkjuk bővítésében, s még ha valamely cég tervezne is vásárlásokat nem valószínű, hogy tudná azt finanszírozni. A 2006-2007-ben mért 4000-es rendelési rekordot követően most januárban a Boeingtől például mindössze 18 új gépet rendeltek, ami 72 százalékos visszaesést jelent az egy esztendővel korábbihoz képest, míg az Airbushoz bár érkezett be négy rendelés az első hónap során, ezeket végül mind törölték.

Felfutás jöhet

Bár a helyzet most elég siralmasnak tűnik, hosszabb távon azonban mind a légiközlekedési forgalomban, mind a repülőgép-gyártók rendelésállományában dinamikus növekedésre lehet számítani – vélik a Deloitte elemzői. A következő két évtizedben a menetrendszerinti járatokra vetített fizetőutas-kilométer (RPK) évi 5 százalékkal, azaz az átlagos gazdasági növekedés duplájával emelkedhet, míg az összesített rendelésállomány elérheti a 3200 milliárd dollárt.

A bővülés motorja a feltörekvő országok által gerjesztett keresletnövekedés lesz. Becslések szerint a 2020-as évek végére csak Kínában mintegy 600 millió ember éri el a középosztálybeli státuszt, ez pedig minden bizonnyal a turizmus robbanásszerű fejlődéséhez vezet majd. A világ legnépesebb országa mellett ráadásul hasonló folyamatok játszódhatnak le Indiában, s komoly felfutás lehet az arab országokban is. Szakértők úgy vélik, hogy 2027-re az ázsiai légitársaságok megtriplázhatják forgalmukat, s így a teljes globális piac 31 százalékát ellenőrizhetik.

Nem véletlen tehát, hogy minden bizonnyal a feltörekvő országokból, s főleg Ázsiából érkezik a jövőben a gyártók rendeléseinek legnagyobb hányada is. Sőt az Airbusnak és a Boeingnek tulajdonképpen már most is a népes kontinens a legfontosabb piaca: a JP Morgan becslései szerint a jelenlegi rendelésállomány 35 százaléka köthető ázsiai, s további 13 százaléka közel-keleti vevőkhöz, miközben Európa és Észak-Amerika a rendelések mindössze 38 százalékát adta. A Boeing szerint a tendenciában komoly változás a jövőben sem lesz: az amerikai gyártónál úgy számolnak, hogy nagyjából 29 400 gépet szállíthatnak Ázsiába a következő 20 évben.

Új szereplők a piacon

A távol-keleti országok dinamikus fejlődése azonban nem csak lehetőségeket, fenyegetést is jelent a nagy gyártóknak. Kínában már most egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a repülőgép-gyártásra, s fokozatosan építik ki az országban immár fél millió embernek munkát adó iparágat. A helyi AVIC nevű vállalat a közelmúltban jött ki egy saját tervezésű regionális utasszállító repülővel, s nemrégiben hozták létre a Commercial Aircraft Company of China társaságot is, amely 2020-ban már nagyobb utasszállítókat is gyártana. A jól képzet munkaerőnek, s az állam által biztosított stabil tulajdonosi hátérnek köszönhetően ezek a cégek igen erős versenytársai lehetnek a Boeingnek és az Airbusnak, így könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül háromszereplőssé válik a repülőgép-gyártó szektor.