500 milliós támogatások középvállalatoknak
A válság nyomán kialakult forrásszűke sok esetben nehéz, már-már lehetetlen helyzet elé állítja a közepes méretű - 2-13 milliárd forintos éves árbevételű – vállalatokat. Ám a feltörekvő középvállalatok (FKV) piacképes termékeinek, szolgáltatásainak nagy segítséget jelenthetnek azok a gazdaságfejlesztési és innovációs kiírások, amelyek keretében több mint 110 milliárd forint többletforrásra pályázhatnak.
A komplex vállalati technológia-fejlesztésre, illetve kutatásfejlesztésre felhasználható pályázati forrásokkal tudatosan tervezve a cégek elérhetik, hogy e források ne csupán a puszta túléléshez elengedhetetlen mentőövet jelentsék a vállalkozás számára - mondta Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a. Okosan kihasználva a lehetőségeiket – például ha a támogatást a tevékenységük átalakításához használják fel – akár verselőnyt is kovácsolhatnak az ily módon biztosított finanszírozásból.
Az FKV-k számára a forráshoz jutásban további segítséget nyújtanak azok a forrásátcsoportosítással létrejött támogatások is, amely kedvezményes hitelek, hitelgarancia, vagy kamattámogatás igénybevételéhez segítik hozzá a pályázókat, akár közvetlen pályázatokon, akár a kereskedelmi bankokon keresztül. Fontos szerep jut a munkahelyteremtő és –megtartó támogatásoknak is, amelyek alapvetően bértámogatásra, illetve képzésre használhatóak fel. Míg a bértámogatás célja, hogy a cégek a lehető legnagyobb számban tartsák alkalmazásban a munkavállalóikat a nehéz gazdasági környezet ellenére is, a képzésre fordítható támogatások kézzelfogható befektetést jelentenek a vállalatok jövőjébe, hiszen az értékes humántőkével való megfontolt gazdálkodás a távlati növekedési tervek megvalósítása során igen kifizetődő lehet.
A gazdaságfejlesztési kiírások a célzott segítő szándék mellett természetesen elvárásokkal is együtt járnak, alapvető követelmény például a pályázatoknál a cégekkel szemben működésük transzparensebbé alakítása, ami sok, a fejlődés mellett elkötelezett vállalkozást korábban ismeretlen kihívások elé állíthat. Mindez ugyanakkor remek alkalom lehet az üzleti tervek, a tervezés átgondolására is, aminek során csak egy olyan integrált, átfogó megközelítés lehet valóban célravezető, amely a pályázati célok mellett egyúttal a vállalkozás fő fejlődési irányait is képes egyértelműen meghatározni – tette hozzá a Deloitte szakértője.
EU társfinanszírozású támogatási lehetőségek
Egyértelműen látszik, hogy az intézményrendszer igyekszik alkalmazkodni a megváltozott pénzügyi környezettel járó új kihívásokhoz, és figyelembe venni például a piacok szűkülésével együtt járó csökkenő értékesítési lehetőségeket. Ennek köszönhető például, hogy a legújabb gazdaságfejlesztési pályázatoknál már nem elvárás az árbevétel-növekedés garantálása, sőt, bizonyos mértékű - 15-20 százalékos - árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít. Az intézményrendszer rugalmasságát jelzi az is, hogy a legelmaradottabb régiókban, hátrányosabb helyzetű területeken még az ennél nagyobb, akár 25 százalékos árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít a támogatott projekteknél.
Ezek a kiírások a legtöbb ponton igyekeznek kifejezetten a középvállalatok igényeihez alkalmazkodni, a támogatási intenzitás ezen gazdaságfejlesztési pályázatoknál 25 százaléktól egészen 50 százalékig terjedhet, a támogatás összege pedig szintén igen tág keretek között mozoghat, a néhány tízmillió forintos támogatásoktól egészen 4-500 millió forintos összegig terjedhet. Nagy volumenű kiírásokról van tehát szó, amelyek előnye az is, hogy általában az ország egész területén elérhetők, ezzel a kiírás nem szűkíti le feleslegesen a jelentkezők körét.
A mintegy 16 milliárd forintos keretösszeggel megjelent GOP-2009-2.1.1/B jelű kiírás például komplex vállalati technológia fejlesztésére biztosít pályázati forrásokat, méghozzá kiemelten a középvállalkozások számára is. Ezek a források tipikusan beruházásokhoz, eszköz- és infrastrukturális fejlesztések végrehajtásához, minőségbiztosítási rendszerek kialakításához, illetve eseti jelleggel marketing célokra vehetők igénybe.
Dr. Márkus Csaba elmondta Egyes pályázók esetében továbbra is akadályt jelenthet ugyanakkor az, hogy a vállalkozások nem minden esetben tudnak megfelelni az úgynevezett „rendezett munkaügyi kapcsolatok” feltételnek, vagyis a túlóra-elszámolások, vagy a szabadságok kötelező kiadása kapcsán nem tudják megfelelően igazolni ezen elvárások teljesítését. Ez a feltétel sok vállalkozást eleve kizár mindenféle pályázati támogatásból, és így indokolatlanul korlátozza a vállalkozások lehetőségeit. A tapasztalatok szerint - a nyilvánvalóan szándékos esetektől, visszaélésektől eltekintve - a cégek sokszor egyáltalán nincsenek befolyással például arra, hogy az előírás ellenére, munkavállalóik valóban kivegyék a rendelkezésükre álló szabadságukat.
A Deloitte szakértője hozzátette: Megfontolandó, hogy a 15-20 százalékos elfogadható bevételcsökkenés ennél a pályázói körnél a jelenlegi gazdasági környezetben akár kevés is lehet, pozitívum azonban, hogy amelyik pályázó valamilyen okból nem tud garanciát vállalni árbevételének alakulására, kiválthatja ezt a munkavállalók létszámának megtartásával is, ráadásul mindezt elegendő a projekt befejezését követő második üzleti év végén meghatároznia.
Források kutatásfejlesztésre
A hazai feltörekvő középvállalati réteg egy fontos szegmense a válságnak ellenállóbb hazai gyógyszeripari cégekkel együttműködő, vagy éppen az innovatív technológiai cégek, ahol a kutatásfejlesztésre felhasználható források újfaja üzleti tervezés kialakítását is segíthetik, egyben kitörési lehetőséget jelentenek. A kutatásfejlesztéshez igénybe vehető pályázatok ugyanis kifejezetten ösztönzik az együttműködést különböző partnerekkel, például kutatási központokkal, tudományos intézetekkel – méghozzá akár országhatárokon átnyúló együttműködés formájában is, ami sok hazai középvállalat esetében a fejlődés és növekedés távlati céljait teljesen új megvilágításba helyezheti. A cégek közül sokan várhatóan éppen ennek az ösztönzésnek köszönhetően ismerik fel azt, mennyire fontos lehet egy ilyen együttműködés során a pozitív, szinergikus hatások tudatos kiaknázása.
Ugyanakkor olyan új feladatokkal (pl. konzorciális szerződés megkötése, know-how megosztás, illetve közös hasznosítása, stb.) is meg kell birkózniuk, amelyek hosszú távra is meghatározhatják egy feltörekvő középvállalat jövőjét és stratégiáját, ezért ennél a pontnál célszerű lehet egy olyan tapasztalt külső szakértő bevonása is, amelynek az effajta együttműködések területén átfogó ismeretei vannak.
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel