Tb-és járulék kedvezmények munkáltatóknak 2009-től
A parlamenti pártok múlt heti egyeztetése nyomán múlt kedden benyújtotta a kormány új közteher-módosító javaslatait. Az egyszerűsítő változtatások januártól, a fehérítő szigorítások februártól lépnének hatályba.
Lényegében az adó- és járulékcsökkentésektől megtisztított korábbi javaslatát nyújtotta be kedden a kormány a parlamentnek azok után, hogy a házbizottság október 13-ai ülésén visszavonta az eredeti adócsomagot, majd az öt parlamenti párt a múlt héten szabad utat adott egy egyszerűsítéseket és fehérítéseket tartalmazó új pakknak. Mindezzel a kormány természetesen kinyitja a kaput az önálló képviselői indítványok előtt, s emiatt akár azzal is számolni lehet, hogy az adócsökkentést továbbra is forszírozó szabaddemokrata és fideszes képviselők találhatnak olyan közös pontot, ami meglepheti a kabinetet.
Közteherenyhítést egyébként egy másik törvényjavaslat is tartalmaz. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn számolt be az Út a munkához programról, amely több különböző törvénybe bevarrva javasol munkáltatói társadalombiztosítási (tb) járulékkedvezményeket. Ebből az derül ki, hogy felélesztenék azt a 2006 végéig érvényes szabályt, amely szerint egy éven keresztül nem kellene tb-járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetnie a munkáltatónak az olyan álláskereső foglalkoztatása után, akinek alkalmazásáról további egy esztendőn át gondoskodik. Az ország mintegy négy tucat leghátrányosabb térségében pedig létszám-bővítés esetén három éven keresztül teljes mentességet kapnának a munkáltatók a bővítéssel érintettek bére utáni tb-járulék és a tételes eho fizetése alól. Új kedvezmény lenne az is, hogy a helyhatóságoknak jövőre az állami és az önkormányzati feladatok ellátására szolgáló, úgynevezett közcélú foglalkoztatás esetén a tb-járuléknak, a tételes ehónak, továbbá a munkaadói járuléknak csak az 50 százalékát kellene megfizetniük, a másik felét a Munkaerő-piaci Alap állná.
Az új adócsomagban továbbra is szerepel az új típusú cégautóadó, amelynek mértékét azonban ezúttal nem százalékos formában, hanem fix összegben határozták meg. Az adó összege az autó méretétől függően havi 7 ezer vagy 15 ezer forint lenne, de ebből le lehetne vonni a megfizetett súlyadót. Bekerült az új javaslatba a hat jogcímen igénybe vehető, összesen 100 ezer forintos kedvezmény külön-külön korlátozásának megszüntetése, továbbá egy új, hetedik jogcímmel szaporodott a lista, a háztartási szolgáltatások igénybevétele utáni kedvezménnyel. Szerepel a módosítások között az eddig kevesek által igénybe vett adóhatósági adómegállapítás megszüntetése és helyette az úgynevezett egyszerűsített bevallás bevezetése is. Az utóbbi szerint a rendelkezésére álló adatok alapján az adóhatóság számítaná ki a magánszemély adóját, amit egyetértés esetén csak alá kellene írni és visszaküldeni. Ha viszont az adózó úgy találja, hogy nem teljes a hivatal információja (mert például nem vett figyelembe egy érvényesíthető kedvezményt), kijavíthatja, pontosíthatja a bevallást. Egyszerűsítés lenne az is, hogy nem kellene bevallani az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből, továbbá a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az ilyen jövedelmek utáni adót a kifizető levonta, és e jövedelmek összege az adóévben nem haladja meg a 100 ezer forintot (jelenleg 50 ezer forint ez a limit). Öröm az ürömben, hogy miközben az szja-ban megmaradna a különadó, jövőre már nem kellene adóelőleget fizetnie a magánszemélynek, ha a kifizető elmulasztotta levonni azt, hanem az adóbevallással egyidejűleg teljesíthetné.
Megmaradt az eredeti adócsomagból több olyan szigorító javaslat is, ami - ahogy korábban, most is - megindokolható lesz azzal, hogy a változtatás a gazdaság fehérítését szolgálja. Ilyen például, hogy jövőre már nemcsak az adóhatóság, hanem - a bűncselekmények felderítésének felgyorsítása érdekében - a vám- és pénzügyőrség is hozzáférne az EU valamennyi tagállama általánosforgalmiadó-alanyának adatait tartalmazó információs csererendszerhez.
A feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések közt szerepel az az illetékmódosítás, amely büntetné a feltűnő értékaránytalanság mellett (a forgalmi érték felénél kisebb vételárra) kötött visszterhes vagyonátruházási szerződéseket. Eszerint a forgalmi érték 50 százaléka és a szerződésben szereplő vételár közötti különbözetre nem a normál, hanem az ennél magasabb ajándékozási illetéket kellene megfizetni.
Több más büntetési tétel bevezetése, illetve emelése szintén a feketegazdaság visszaszorításának örvén kerülhetett be az új csomagba. Ilyen például a számlatartási kötelezettség előírása az egyszerűsített vállalkozói adót választóknál, a gazdasági szereplők közötti készpénzforgalom korlátozása, illetve e szabályok megsértőinek szankcionálása, továbbá a nyugtaadási kötelezettség és a foglalkoztatás bejelentése elmulasztásának 500 ezer forintig terjedő megbüntetése. Miután a javaslatok legkorábban december elejére futhatnak végig a törvényhozás grádicsain, az adószigorítások bevezetésére vonatkozó 45 napos szabály miatt az ilyen változtatások legkorábban február elején léphetnek hatályba, míg az enyhítések már januártól.
MOLNÁR PATRÍCIA