Jövőre elkezdi építeni első magyarországi geotermikus erőműveit a PE
A Csurgói Geotermia Zrt-t célja a város környezetében felkutatott geotermikus energia...
A Csurgói Geotermia Zrt-t célja a város környezetében felkutatott geotermikus energia bázis hasznosítása. A vállalat A PE üzleti gyakorlatának megfelelően 90 százalékban a tőzsdén is jegyzett társaság, 10 százalékban pedig a helyi önkormányzat tulajdonában van.
A PE tavaly ősszel jelentette be, hogy a műanyagiparról áttér az energiaszektorra, s geotermikus erőművek építésébe kezd. Az akkori tervek szerint az új stratégia keretében 20 ilyen létesítményt húztak volna fel országszerte öt esztendő alatt, mintegy 350 millió euróból. Azóta azonban kiderült, hogy a magas energiaárak, illetve kedvező konstrukció miatt az önkormányzatok komoly érdeklődést mutatnak a projektek iránt, így a társaság mostanáig már 30 szerződést kötött.
Három projektcég
Gyimóthy Dénes, a PannErgy vezérigazgatója az Ecoline-nak elmondta: a csurgói már a harmadik projektcég, amit a vállalat létrehozott. Korábban Szentlőrinc Tamási önkormányzatával közösen alapítottak hasonló vállalatot.
A vezérigazgató hozzátette: a tervek szerint az előző két helyszínen már az idén megkezdődnek az előkészületi munkálatok, és nagy valószínűség szerint a fúrás is, 2009 első félévében pedig már az erőművek kivitelezési munkálatai is megindulhatnak. Szentlőrincen és Tamásiban első körben biztosan csak hőenergia termelésére alkalmas erőművet alakítanak ki, Szentlőrincen azonban elképzelhető, hogy a későbbiekben elektromos áram termeléséhez elegendő vízmennyiséget is felszínre tudnak hozni.
Csurgón az idén még biztosan nem kezdődnek meg a munkálatok, a Somogy megyei település környékén fellelhető geotermikus energiabázis esetében ugyanis még további vizsgálatokra van szükség.
Biztosított fúrások
Gyimóthy Dénes honlapunknak elmondta: szintén új fejlemény, hogy a társaság az első két fúrását bebiztosította, a kivitelező céggel ugyanis egy olyan megállapodást kötöttek, amelyben a vállalat átvállalta a sikertelen fúrás kockázatát. A vezérigazgató jelezte: a PE 10 százalék felárat fizetett, s a szerződés értelmében amennyiben az első 2000 méteren nem találnak az erőmű működtetéséhez elegendő vizet, csak ezt a 10 százalékot kell kifizetnie a PannErgynek.
A PE várakozásai szerint egyébként mind Szentlőrincen, mind Tamásiban 1500-2000 méteres mélységig kell majd fúrni.