A parlament 2007 május végén alkotta meg " a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról" című jogszabályt. Ennek legtöbb előírását augusztustól alkalmazni kellett, de néhány szabály csak 2008. január 1-jén lép hatályba. Az ügyvédi törvény módosítása kimondja, hogy az ügyvéd, az előtte jognyilatkozatot tevő fél, vagy pedig annak meghatalmazottja adatait úgy ellenőrizheti, hogy megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot.

A megkeresés elektronikusan történik. (A törvény feltételes módban fogalmaz, tehát az ügyvédnek nem kötelessége az elé tett személyi dokumentumok adatainak ilyen ellenőrzése.)     Amennyiben kétsége merül fel a dokumentumok hitelessége, illetve adatainak valósága iránt, ajánlott megkeresnie az adatbázisokat, mivel az ellene indított fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottság lekérdezheti, hogy kért-e adatot az ügyvéd azokból.
   
Ha az ügyvéd az adtabázisokban szereplő adatokat egybe kívánja vetni az elé tett dokumentumok adataival, akkor erről - előzetesen - írásban köteles tájékoztatni az ügyfelet. Ha a fél az ellenőrzéshez nem járult hozzá, az ellenőrzés csak az igazolvány következő adataira terjedhet ki: lakcím, útlevél érvényessége, a jogosítvány adatai, valamint külföldiek esetében a beutazásról és tartózkodásról szóló adatok. Amennyiben az ügyfélnek nincs kifogása az ellenőrzés ellen, akkor valamennyi személyazonosító adata, így a képmása és az aláírása is ellenőrizhető.

Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, illetve nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy pedig az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az ügyvéd - az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából - köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul bejelenteni.

 A cégtörvény szintén januártól módosuló szabálya szerint a cég székhelye, telephelye és fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában van, vagy amelynek használatára a cég jogosult. Az ügyvéd a cég létesítő okiratának - és a létesítő okirat módosításának - ellenjegyzése során az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (illetve meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonában van, vagy pedig a használatára jogosult.

Meggyőződhet arról is az ügyvéd, hogy az adott ingatlan más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként azzt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a jogi közreműködést megtagadni. Lényegében ugyanezek a szabályok vonatkoznak a közjegyzőkre is, azzal a különbséggel, hogy számukra az ügyfél személyi adatainak elektronikus ellenőrzése kötelező. A végrehajtónak viszont csak lehetősége az adós, a kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő más személy adatainak egybevetése - elektronikus úton - a központi nyilvántartásokban szereplő adatokkal.