2007. december. 07. 13:59
MTI
Utolsó frissítés: 2007. december. 07. 14:02
Vállalkozás
Sárközy: elcserélnénk-e életünket a szlovákokkal vagy a bolgárokkal?
Magyarország romló versenyképességének, a lassuló növekedésnek és a politikai párbeszéd elmaradásának okait és következményeit elemezték pénteken a "Vállalkozók napján" rendezett fórum résztvevői.
Magyarország nyitottságából fakadó versenyhelyzetre, a kínai áruk és szolgáltatások kiszorító hatására hívta fel a figyelmet Kádár Béla. Az akadémikus figyelmeztetett, hogy a fejlett országok áruforgalmának és szolgáltatásainak felét felső és középfokú képzettségű dolgozók állítják elő, azaz a növekedés is tudásintenzív, miközben a magyar oktatási rendszer nem tudta felvenni ezt a tempót.
Noha a magyar munkaerő foglalkoztatása is gondot jelent, ennél nagyobb probléma a foglalkoztathatóság, azaz a képzettség hiánya - fogalmazott Kádár Béla. Az akadémikus, aki egyben a monetáris tanácsnak is tagja, a
2006-ban elkezdetett konszolidációs program hosszabb távú kifutására mutatott rá, megjegyezve, hogy az eredmények sem jönnek azonnal.
Magyarország legnagyobb kockázata, hogy "bajaink felzárkózási válsággá érnek össze" - mondta Matolcsy György. A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója úgy vélte, a multinacionális társaságok és a kis és középvállalati szektor közötti hidak nem működnek jól, ezért alakult ki a magyar gazdaság duális szerkezete. Az adórendszer megérett a radikális változtatásra, a munkát terhelő adók és a tb-járulék csökkentése mellett a forgalmi típusú adók növelése képzelhető el - tette hozzá. Olyan jövőképre van szüksége az országnak, amely 2025-ig érvényes - jelezte a volt gazdasági miniszter, aki sürgette a politikai párbeszédet a két oldal között.
Sárközy Tamás professzor erre reagálva kifejtette: ha 1987-ben 20 évre szóló programot készítünk, aligha szerepelt volna benne NATO és Európai Uniós tagságunk. Sárközy Tamás azt a költői kérdést tette fel a fórum résztvevőinek és a vállalkozóknak: vajon elcserélnék-e a magyar életminőséget az itt követendő példának említett szlovák, román, vagy bolgár modellel?
A magángazdaság nem lép be automatikusan arra a terepre, ahonnan az állam kivonul, ezért a gazdasági növekedés nem gyorsul be magától - mondta Lengyel László. A Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint befektetői szempontból Magyarország elvesztette vonzerejét, és ez a "valódi csapás".
Noha a magyar munkaerő foglalkoztatása is gondot jelent, ennél nagyobb probléma a foglalkoztathatóság, azaz a képzettség hiánya - fogalmazott Kádár Béla. Az akadémikus, aki egyben a monetáris tanácsnak is tagja, a
2006-ban elkezdetett konszolidációs program hosszabb távú kifutására mutatott rá, megjegyezve, hogy az eredmények sem jönnek azonnal.
Magyarország legnagyobb kockázata, hogy "bajaink felzárkózási válsággá érnek össze" - mondta Matolcsy György. A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója úgy vélte, a multinacionális társaságok és a kis és középvállalati szektor közötti hidak nem működnek jól, ezért alakult ki a magyar gazdaság duális szerkezete. Az adórendszer megérett a radikális változtatásra, a munkát terhelő adók és a tb-járulék csökkentése mellett a forgalmi típusú adók növelése képzelhető el - tette hozzá. Olyan jövőképre van szüksége az országnak, amely 2025-ig érvényes - jelezte a volt gazdasági miniszter, aki sürgette a politikai párbeszédet a két oldal között.
Sárközy Tamás professzor erre reagálva kifejtette: ha 1987-ben 20 évre szóló programot készítünk, aligha szerepelt volna benne NATO és Európai Uniós tagságunk. Sárközy Tamás azt a költői kérdést tette fel a fórum résztvevőinek és a vállalkozóknak: vajon elcserélnék-e a magyar életminőséget az itt követendő példának említett szlovák, román, vagy bolgár modellel?
A magángazdaság nem lép be automatikusan arra a terepre, ahonnan az állam kivonul, ezért a gazdasági növekedés nem gyorsul be magától - mondta Lengyel László. A Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint befektetői szempontból Magyarország elvesztette vonzerejét, és ez a "valódi csapás".