F. József
Egy olyan bt tulajdonosa vagyok, ami gyakorlatilag két éve nem működik, de megszüntetni nem tudom, mert az APEH-nál - telefonos érdeklődésre - azt mondták, hogy amíg tartozás van a cégen, nem lehet. Lassan elérem a 2 milliós tartozást, de a céggel nem tudok mit kezdeni. Eladással próbálkoztam, de majdnem ráfizettem. Az lenne a kérdésem, hogy így tartozással, megszüntethetem-e a céget vagy termelje továbbra is a veszteséget? Nem akarom elhinni, hogy nem lehet valamit tenni annak érdekében, hogy ne ússzak az adósságban hosszú évekig? Szeretném lezárni ezt a kényszervállalkozást, és rendezni a tartozásom!

Az Ön által adott információk alapján javaslom a bt megszüntetését végelszámolás vagy felszámolási eljárás keretében. Kérem, konzultáljon jogi képviselőjével. Megjegyzem, a beltag felelőssége a felszámolási eljárást követően is fennáll a bt adótartozásáért.

Sz. István
Nappali tagozatos egyetemi hallgató vagyok. Külföldi (EU) munkaadónál szeretnék munkát vállalni. A munkát itthon végzem. Milyen bejelentkezési kötelezettségem (adó, tb stb.) van, ha itthon akarok eleget tenni a kötelességeimnek?

A 07T109 számú nyomtatványt kell kitölteni és az APEH részére megküldeni. Ezt a magyar jogszabályok szerint a bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviselőjének kell elvégeznie, aki a képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában maga a munkavállaló, vagyis ön.

T. Anikó
Családon belül egy veszteséges bt-t szeretnék átvenni, ami 2006. nyarán működött utoljára, én kültag vagyok benne. Érdemes veszteséges bt-t átvenni? Az APEH-hel szemben egymillió forint tartozása áll fenn a bt-nek kamatokkal együtt. Hogy lehet megállítani, hogy a tartozás tovább ne kamatozzon? Meg lehet-e szüntetni tartozással a bt-t? A nyugdíjas beltag köteles-e járulékokat fizetni, vagy csak a kivett jövedelme után? Ha a kültag munkát végez, köteles vagyok-e munkabért fizetni a részére? Milyen következménye van annak, ha egy ellenőrzéskor a munkahelyen dolgozik a kültag is?

Igen sok kérdés merült fel, a válaszomat a következők szerint lehet összefoglalni:

• A veszteséges bt átvétele – véleményem szerint – gazdasági kérdés, melyet a bt vagyona, felhalmozott tartozásai, illetve a bt jövőbeni üzleti tevékenysége, várható jövedelemtermelő képessége határoznak meg. Megjegyzem, egy adóssággal terhelt cég átvétele komoly kockázatot jelent.
• Ha nem történik semmi, akkor az APEH-tartozás folyamatosan növekedni fog. Részletfizetési megállapodás esetében azonban lehetséges a kamatmentesség.
• APEH-tartozással is meg lehet szüntetni egy bt-t (felszámolási eljárás keretében), de a megszűnt bt adótartozása a beltagot fogja terhelni.
• A nyugdíjas beltag a személyes közreműködés adóköteles jövedelme után fizeti az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékot (8,5 %) és az egészségügyi szolgáltatási járulékokat (9 százalék). Nem kötelező havi munkabért fizetni a nyugdíjas beltag részére.
• Nem kötelező a kültag részére munkabért fizetni, ha a kültag munkát végez a bt részére. Bár nem szakterületem a munkaügy, de – véleményem szerint – a bt társasági szerződése alapján igazolható a kültag egy munkaügyi ellenőrzés során. 
 
Tamás
Közhasznú alapítvány esetén valóban nem kell kivárni a 2 évet, hogy az alapítvány fogadni tudja az adófizetők által felajánlott adó 1 százalékot?

A kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány esetében kedvezőbb a szabályozás. Ezeket az 1 százalékról rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kiemelkedő közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként nyilvántartásba kell vennie a bíróságnak, és az alapító okiratukban meghatározott  közhasznú tevékenységgel kell  foglalkozniuk.

A. Magdolna
Jelenleg egy kft tulajdonosa vagyok, amelyben munkaviszonyom van. Gondolkozunk azon is, hogy szlovák kft-t is létrehozunk. Azt szeretném megtudni, hogy a szlovák cégtől kapott osztalékot itthon kell-e bevallanom, illetve kell-e még további adót fizetnem, a fenti módon külföldön szerzett jövedelmem után.

Magánszemélyek esetében a külföldről származó osztalék után is kell osztalékadót fizetni Magyarországon. Az osztalékadó mértéke 25 százalék, amely csökkenthető a külföldön megfizetett osztalékadó összegével. A külföldről származó osztalékot 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli, amelynek maximális összege 450 ezer Ft éves szinten. Ez a 2007. év után járó, 2008. évben fizetett osztalékra vonatkozik.