A PSZÁF szerint a hazai gazdaság lassuló reálnövekedése várhatóan a pénzügyi szolgáltatók termékei iránti kereslet lanyhulását, illetve a pénzügyi közvetítés állományainak és forgalmi adatainak lassuló ütemű növekedését fogja eredményezni. Nem jelentéktelen körülmény, hogy az említett változás az infláció átmeneti gyorsulása mellett következik be, a magasabb infláció pedig hatékonyan fékezheti a jövedelmek és pénzügyi állományok, illetve forgalmak nominális expanziójának lassulását. Ez stabilizáló jelleggel hathat a pénzügyi szolgáltatók üzleti növekedésére, eszközminőségére és jövedelmezőségére is.

Az elemzés szerint a költségvetési kiigazítás szerkezetéből adódik, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén főként az eddig dinamikus kiskereskedelmi üzletág lendülete eshet vissza. Várható - és a 2006. második félévi eseményekben már megfigyelhető is -, hogy a háztartások vásárlásai érzékenyen reagálnak a reálkeresetek jelentős csökkenésére. Valószínű, hogy a legnagyobb visszaesés a legnagyobb értékű vásárlások esetén következik be. Ennek

következtében a pénzügyi szolgáltatók szempontjából leginkább a lakásfinanszírozás, jelentős mértékben a gépjármű-hitelezés, kisebb mértékben a fogyasztási hitelek, és az ágazattól függően a kkv-k hitelkereslete lanyhulhat. A visszaesést enyhítheti az Európai Unió által támogatott projektek saját részének finanszírozása, az ahhoz kapcsolódó lízing és faktoring.

A nem pénzügyi vállalkozások hitelkeresletének lendülete 2006 során enyhén mérséklődött, a vállalati hitelállomány növekedése így is jelentősen meghaladta a GDP nominális bővülésének ütemét. Az idei év kilátásai ezen a területen különösen bizonytalannak tűnnek, a gazdasági növekedés lassulásából mérséklődő hitelexpanzió következne, az egyes ágazatok közötti számottevő eltérésekkel.

A költségvetési politika szigorodása és egyes ágazatok értékesítésének várható romlása a rövidlejáratú vállalati hiteligény növekedését vetíti előre. Hasonló helyzet következhet be a fizetési fegyelem rövid távon várható további romlásának következtében, elsősorban a körbetartozásban kiszolgáltatottabb helyzetű kkv-körben. Az infrastrukturális, ingatlanfejlesztő és projekthitelek iránti kereslet nagy valószínűséggel csökkenni fog, az exportágazatok vállalatai pedig feltehetőleg keresni fogják a viszonylag olcsó bankrendszeren kívüli, így a határon keresztüli közvetlen tőkejellegű finanszírozás lehetőségeit.

A biztosítók hagyományos termékeinek piaca 2006-ban csökkenő mértékben, a GDP nominális növekedési ütemétől elmaradó mértékben bővült. Az így kieső növekedést a szolgáltatók elsősorban befektetési típusú termékek, másodsorban pedig hitelfedezeti biztosítások értékesítésével pótolták. Rövid távon minden bizonnyal tovább csökken a biztosítható vagyon, így a lakás, gépjármű, beruházott létesítmények és gépek iránti kereslet. Valószínűleg a háztartások pénzügyi eszközeinek növekedési üteme is mérséklődik, amint az történt is 2006 végén, a költségvetési szigorítás korai szakaszában. Mindazonáltal új lehetőségek is nyílnak a biztosítási piacon, például a megtakarításokért folyó versenyben a biztosítókat kedvezményezi a hosszú lejáratú életbiztosítások kamat- és árfolyamadó-mentessége, a hitelfedezeti biztosítások kereslete esetében pedig a fizetési fegyelem romlása, illetve a hitelkockázatok általános növekedése kedvez.

Tavaly is számottevően nőtt az intézményi befektetők, vagyis a befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és biztosítók által elhelyezett állományok súlya a bankbetétekhez és a magánszemélyek egyéni befektetéseihez képest. Ezeknek az állományoknak túlnyomó része alapszerűen kezelt befektetés, ezek térnyerése azt a hosszú távú tendenciát tükrözi vissza, hogy a befektetők egyre növekvő mértékben tartanak igényt a befektetéseik elhelyezése fölötti döntési jogra.