2007. február. 15. 13:05 MTI Utolsó frissítés: 2007. február. 20. 14:02 Vállalkozás

Mégis képviselhetik a hitelezőket a követeléskezelők?

Téves az a műsorban elhangzott állítás, hogy a követeléskezelő cégek a hitelezőket nem képviselhetik, hiszen erre - ha csak a Polgári Törvénykönyvet vesszük figyelembe, akkor is - már 1960 óta lehetőség van - cáfolta a Tévé Ügyvédjében elhangzott állításokat az Intrum Justitia.

Társaságaink tevékenységüket a magyar jogszabályok betartásával, szigorú nemzetközi normáknak megfelelve végzik. A magyar jogszabályok biztosította keretek között a követeléskezelő cégek kifejezetten azzal a céllal működnek idestova több mint tíz éve Magyarországon is, és több mint 100 éve Európa-szerte, hogy megbízóik képviseletében azok követeléseit érvényesítsék - olvasható a közleményben.

A műsorban elhangzottakkal szemben a cégek bírósági végrehajtási tevékenységet nem folytatnak, nem is folytathatnak. A végrehajtási kényszer alkalmazása állami monopólium - áll a sajtóközleményben.  (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény 5. §). Téves azon állítás is, hogy csak jogerős ítélettel megítélt tartozást lehet a követelésvásárlással foglalkozó cégnek, mint engedményesnek megvásárolni. Követelések vásárlására a bírósági eljárástól függetlenül, általában lehetőség van. Ehhez még az sem szükséges, hogy a követelés lejárt legyen, sőt, az engedményezést szabályzó Ptk. 328-331. §§ nem zárják ki azt sem, hogy akár magánszemély is vásároljon követelést.

A követeléskezeléssel-behajtással foglalkozó cég félrevezetőnek tartja a műsor konklúzióját is, amely szerint a követeléskezelő cégek felszólítására nem szükséges kifizetni a követelést. Azt, hogy a követelés jogilag megalapozott-e, a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A jogosság megkérdőjelezése – nemfizetés – esetén a hitelező kezdeményezheti a vitás kérdés jogi úton való rendezését (például fizetési meghagyásos, vagy peres eljárás megindításával). Ezen eljárások lezártát követően pervesztesség esetén a kötelezettnek nem csak az eljárás tárgyát képező tartozását, hanem az eljárás költségeit is állnia kell.

Továbbá erkölcsileg is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy jogi tanácsadással foglalkozó közszolgálati műsor arra buzdítsa, hogy jogos tartozás el nem ismerésével, passzív magatartásával bárki a későbbi esetleges jogi eljárás költségeit kockáztassa. Az Intrum Justitiaazt is sérelmezte, hogy ellentétben a műsorban elhangzottakkal, nem keresték meg őket, hogy személyesen kifejthessék véleményüket a műsorban.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.