HVG

A kisvállalkozói támogatási intézményrendszerben zajló folyamatos átalakításokat aligha lehetne Murphy törvényével magyarázni, miszerint minél kevesebb a munka, annál gyakoribb az átszervezés. A vállalkozói fórumokon ugyanis másról sem esik szó, mint a tennivalók sokaságáról. A 2006 eleje óta zajló cégátpakolások egyvalamire azonban biztosan jók: a reménykeltésre. Rendet vágunk a támogatások szinte átláthatatlan rengetegében, ígérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - mondván, 2006 októberére létre kell hozni az egyablakos intézményrendszert, hogy a nemzeti és uniós források egyetlen csatornán, a vállalkozók bankjává avanzsáló Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül jussanak el a vállalkozásokhoz.

Az átalakítások el is kezdődtek, még 2006 elején egy csoporttá gyúrták össze a korábban különféle célokat szolgáló állami kockázatitőke-társaságokat, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t, a Corvinus Kockázatitőkealap-kezelő Zrt.-t, továbbá a Beszállítói Befektető Zrt.-t. A csoport azonban nem lett hosszú életű, példázva a másik alapigazságot, nevezetesen amit ember rakott össze, előbb-utóbb szétesik. A Szülőföld Alapról szóló törvény decemberi módosítása szerint ugyanis a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer átrendezése keretében, éppen a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t szemelte ki a külmagyarokat érintő vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására (HVG, 2006. december 9.).

A korábban ezzel foglalkozó és felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait ugyanis a Corvinus veszi át. Itt persze nem áll meg a pakolgatás, hiszen az új feladattal ellátott Corvinus nem marad az MFB tulajdona, a 15 milliárd forint jegyzett tőkéjű cég többsége a törvénymódosítás szerint a Miniszterelnöki Hivatalé (MEH) lesz. Még talány, hogy végső soron mekkora összeg mozgatásával bonyolítják majd le a tranzakciót, az MFB mindenesetre a HVG információi szerint - tőkeleszállítás után - néhány százmillió forintos tőkerészt tart meg, viszont lényegében egy kiürített céget ad át, amelyben tőkeemeléssel kerül többségbe a MEH. A Corvinus alkalmazottainak többsége, továbbá befektetései és kockázatitőke-alapja ugyanis az MFB kebelében marad, betagozódva a jövőben majd MFB Invest névre hallgató, de ma még Nemzeti Ingatlanfejlesztő és Lakásberuházó Zrt.-ként (NIL) ismert, 100 százalékos MFB-leányvállalatba.

A befogadásban már meglehetős gyakorlata van a NIL-nek, hiszen tavaly összeolvadt egy másik MFB-leányvállalattal, a Magyar Közmű Zrt.-vel (MK). A fúzió mellett szólhatott, hogy így el lehetett tüntetni az MK mérlegében felhalmozott mintegy 800 millió forint veszteséget, miközben a Magyar Közmű átvétele nem okozott különösebb terhet az egyébként nyereséges, tartalékai révén 10,8 milliárd forint saját tőkével gazdálkodó NIL-nek. A lassan egy éve tartó procedúra közben körvonalazódó újabb feladatok kissé megkavarták a cég vezetőinek sorsát, 2006 októberében ugyanis visszahívták a korábban több évre vezérigazgatónak kinevezett Seprényi Sándort, és helyére Zvetkov Juliánt, az MFB tőkebefektetési igazgatóságának ügyvezető igazgatóját jelölték.

Nem teljesen világos, milyen sorsra jut majd a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH), amelynek tulajdonosi jogait a nyáron módosított privatizációs törvény alapján már az MFB gyakorolja. Igaz, a fejlesztési bank lényegében csak vagyonkezelést végez, mérlegét ugyanis nem terhelik a holding és a holdudvarába tartozó társaságok számai. "Az MFB igazgatósága által legutóbb elfogadott stratégia megerősíti az RFH szerepét az uniós források megszerzéséhez szükséges minél több sikeres projekt felkutatásában" - tájékoztatta a HVG-t Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes. Más források szerint ez a kiemelés egyúttal azt jelzi, hogy a holdingnak minden más tevékenységét le kellene építenie, mindenesetre Aladics is egyetértett azzal, hogy a jelenleg a holdinghoz rendelt Informatikai Kockázatitőke-alap Zrt.-nek ésszerűbb helye lenne a majdani MFB Investnél.

A kisvállalkozói támogatási rendszer mindeközben új cégekkel is bővült. A Corvinus Zrt. és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tavaly tavasszal létrehozta a Start tőkegarancia-alapot, amely a kisvállalkozásokba fektető társaságok kockázatait mérsékli, szeptemberben pedig bejegyezték az 1 milliárd forint jegyzett tőkéjű Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt.-t (VTK), amelynek elvben át kellene majd vennie a korábban minisztériumi kézben levő s egyebek mellett támogatásközvetítéssel foglalkozó Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. és az Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Kht. feladatait. Annál is inkább, mert mindkét társaság az MFB tulajdonába került. A fejlesztési bank azonban csak azt közölte, hogy a két közhasznú társaság működését az új feladatokhoz igazítják, megszüntetésükről egyelőre nincs szó. Miután pedig az uniós területfejlesztési programokért felelős VÁTI Kht. az eredeti elképzelésekkel szemben (HVG, 2006. február 11.) önálló maradt, aligha lehet majd százmilliókat megspórolni igazgatósági és felügyelőbizottsági állások megszüntetésével, amint arról Kóka János gazdasági miniszter beszélt az MFB átalakításának beharangozásakor.

A VTK megalapítása amúgy ellentmond az MFB-vezetők által hangoztatott elveknek, amelyek szerint a fejlesztési pénzintézet az állami pénzek osztogatása helyett elsősorban piaci alapú támogatásokkal foglalkozna. Ráadásul az MFB cége által közvetített projektek a Bajnai Gordon által vezetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) landolnának, hogy itt döntsenek felőlük, az egyablakos kiszolgálás tehát aligha valósul meg. Erről azonban a jelek szerint amúgy is letettek kormányszinten. Az MFB ugyanis az NFÜ-vel és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal közösen vizsgálja egy, a VTK Zrt.-vel együttműködő, de önálló támogatásközvetítő szervezet létrehozását az Európai Unió egyik speciális - kis- és középvállalkozásokra méretezett - programjában elérhető visszatérítendő támogatások, mint például a mikrohitelek, a tőkejuttatás és a garancia gyors lehívására.

PAPP EMÍLIA