Kik járnak jól az adóváltozásokkal?
A parlament csütörökön az adótörvényeket több ponton is módosította. A társasági adó csökkentése és az egyenesági öröklés illetékmentessége is szerepelt a módosítások között. Mit gondolnak az adószakértők?
„A július 22-én elfogadott adócsomag nem jelent átfogó változást az adórendszerben. Az adócsomag egyik leglényegesebb eleme, hogy 500 millió forintos adóalapig 19 százalék társasági adó helyett csak 10 százalékos adót kell fizetni. A magyar vállalkozások túlnyomó többsége a 10 százalékos adókulccsal fog társasági adót fizetni és csak kevesen esnek bele a 19 százalékos adósávba. Mindez felveti a kérdést, hogy szükséges-e ilyen mértékű társasági adócsökkentés” – mondta Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője a tegnap elfogadott adótörvényekkel kapcsolatban. Az alacsonyabb adómértékkel ugyan felvehetjük a versenyt a szintén 10 százalékos adómértéket előíró Ciprussal, ezzel azonban belépünk azoknak az államoknak a körébe, akiket eddig a saját adórendszerünk is büntetett. A 2010. január 1-től hatályos magyar társasági adó szabályok szerint ugyanis gyakran offshore-ként emlegetett "ellenőrzött külföldi társaság"-nak minősült az a külföldi társaság, amely 12,67 százaléknál kevesebb társasági adót fizetett – véli a szakember. Vagyis egy ciprusi cég az adómértéke alapján eddig általában ellenőrzött külföldi társaságnak minősült, míg ezután csak akkor lesz az, ha valamivel több mint 1 milliárd forintos adóalapja van (500 millió forint adóalapig 6,67 százalékos, míg e fölött 12,67 százalékos adóval kell számolni annak megítélésénél, hogy a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaság-e).
A személyi jövedelemadó területén új elem az adórendszeren kívüli kereset. Az új szabály azt hivatott szolgálni, hogy a háztartási alkalmazottak és ház körüli munkát végzőknek juttatott díjazás után ne kelljen adót fizetni. „Érthető az új szabály adópolitikai célja, azonban problémát okozhat, hogy nincs maximalizálva az ilyen címen megszerezhető jövedelem. Azzal, hogy a háztartási alkalmazott nem fizet adót, állami támogatásban részesül minden más adófizetővel szemben és ennek megvannak a korlátai az Európai Unión belül” – összegez Torma Levente. A háztartási alkalmazottak áfarendszerbe történő illeszkedése sem teljesen egyértelmű, hiszen a munkaviszony jellegű jogviszonyok eddig nem tartoztak az áfa alá, ugyanakkor az új szabályozással érintett tevékenységi kör egy része vállalkozási jellegű is lehet. „A jövedelemmaximum hiánya visszaélésekre is okot adhat, nem kell nagyon megerőltetni a fantáziánkat, hogy a szabály bevezetése után milyen új kibúvók merülhetnek fel egy vagyonosodási vizsgálat kapcsán” – magyarázza a szakember.
Adóváltozás év közben: mi illik?
A most megszavazott változásokkal elsősorban azok a nyereséges cégek járnak jól, amelyek nem pénzintézetek – ezt már Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője mondta a hvg.hu-nak a parlament csütörtöki, adótörvényeket érintő döntéseivel kapcsolatban. A szakember egyértelműen jó iránynak tartja a társasági adó csökkentését, s azt mondja, remélhetőleg néhány éven belül az 500 milliós határ felett is élhetnek ezzel a cégek. Hasonlóan szerencsés döntésnek tartja a kisadók számának csökkentését, ugyanakkor ezzel kapcsolatban is abban bízik, hogy a folyamat nem áll meg, és további adónemeket is érint majd.
Az adó- és járulékmentessé tett háztartási munkával kapcsoltban – a sok kritika ellenére – is azt mondja, nem feltétlenül rossz irány, bár kibúvókra és visszaélésekre adhat okot, hogy nincs plafonérték, amelyig alkalmazható ez a kedvezmény. „Egy vagyonosodási vizsgálatnál például joggal hivatkozhat majd arra valaki, hogy így szerezte a jövedelmét” – teszi hozzá.
Az egyenesági öröklés és ajándékozás illetékmentességét azonban bírálja az adószakértő. Azt mondja, aki így jut vagyonhoz, nem vesz részt a közteherviselésben. „Bőven elég volt a 20 millió forintos határ is” – fűzte hozzá. A bankadóval kapcsolatban sem bizakodó. Az Ernst&Young adószakértője szerint az rendben van, hogy az európai trendeket követjük, de az adó mértékét túlzónak tartja. „A bankok ezt továbbhárítják az ügyfelekre, kisebb kamatot fizetnek majd, drágábbak lesznek a hitelek, utóbbira ráadásul az itt lévő multinacionális cégek is reagálni fognak” – sommázott.
Összességében a változásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: most adóátcsoportosítás történt, s nem baj, hogy nem több, mert év közben „nem illik” nagy döntéseket hozni. Vámosi-Nagy Szabolcs arra számít, hogy ősszel, a 2011. január 1-től esedékes változtatások, módosítások lehetnek majd a mostaninál karakteresebbek. „A családi adókedvezmény biztosan megjelenik majd, az egykulcsos adóról is sokat beszéltek, így számíthatunk rá, s a kisadók száma is tovább csökken majd valószínűleg, de az 1988-as adóreformhoz hasonló szerkezeti változtatást nem várok” – magyarázta a hvg.hu-nak, hozzátéve, az adójóváírás rendszerének kivezetésére is vélhetően sor kerül, ami jó döntés – abban az esetben, ha ez senkinek a „nettó pozícióját” nem rontja.