Fizetésképtelen cégek, türelmetlen hitelezők – mit hoz 2010?
Az elmúlt egy évben a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan nőtt, vélhetően azért, mert türelmetlenebbé váltak a hitelezők – írja sajtóközleményében a a nemzetközi hitelbiztosító, a Coface Hungary. A 2009-es év, vagyis a válság éve nem múlt el nyomtalanul, 2010-ben is érezhető volt a hatása, hiszen számos kifizetetlen követelés húzódott át erre az évre. Az is látszik, hogy az idei év újabb mélypontot hoz.
A leginkább kockázatos iparágak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem. Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a fizetésképtelenségi eljárások számának megugrása már nem várható, de a cégeknek továbbra is óvatosnak kell lenniük. A következő időszak nyertesei azok lehetnek, akik időben informálódnak partnereikről.
2010 első félévének adatai egyértelműen mutatják, hogy a fizetésképtelen cégek száma továbbra is radikálisan növekszik: a tavalyi első félév 21,8 százalékos, míg az idei első félév 26 százalékos növekedést mutat. „Egyelőre nem látjuk annak jelét, hogy „trendforduló” lenne. Még több céget érint a nemfizetési kör, mint azt korábban gondolni lehetett” – mondta a kereskedelmi vezető.
Amíg a felszámolási eljárások számának növekedési mértéke állandósulni látszik addig a végelszámolások számának mostani megugrása annak köszönhető, hogy egyre csökken a vállalkozói kedv Magyarországon, és sokan kényszerülnek arra, hogy az eddig sikeres cégük tevékenységét befejezzék – mondta dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza. Czibor tapasztalata szerint az elmúlt években az adósok közül sokan próbáltak a felszámolás elől végelszámolásba menekülni. A végelszámolási eljárást a cégek elvileg akkor indítják meg, ha be akarják fejezni tevékenységüket, de úgy gondolják, van annyi vagyonuk, hogy kifizessék hitelezőiket. Ez a vállalatok egy részénél igaz is volt, míg mások inkább az időt próbálták ezzel húzni, illetve közben a hitelezőket megnyugtatni.
Ugyanakkor a hitelezők profibban kezelik a követeléseiket, valamint türelmetlenebbek lettek, jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását mint régebben. Kevesebb idő jut a végelszámolással való „trükközésre”, rövidebb, kőkemény határidőket szabnak a hitelezők az adósoknak, amelyet ha nem tartanak be, elindítják a felszámolási eljárást. „Nem a cégek tudatossága nőtt, a hitelezők váltak türelmetlenebbé és ügyesebbé” – hangsúlyozta Czibor. A végelszámolás (a többi fizetésképtelenségi eljárással szemben) olyan lehetőségeket ad a tulajdonosnak vagy az ügyvezetőnek, amellyel még csődbűntett gyanúja nélkül vonhat ki erőforrásokat az adott cégből a teljes fizetésképtelenné válás előtt – tette hozzá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24,5 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Az építőiparra vonatkozó adatok nem meglepőek, hiszen továbbra is nagyon alacsony a megrendelések száma az ágazatban, és mivel kevés új munka van a piacon, a meglévő cégek jelentős része kénytelen beszüntetni a tevékenységét. „A csődhányad szempontjából az országos átlag felett található ágazatokról ugyanakkor elmondható, hogy ezek a leginkább konjunktúra-érzékeny szektorok – egy lecsökkent ipari teljesítmény mellett pedig érthető, hogy kisebb kapacitásra van szükség számos területén” – véli Bagyura.
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a szolgáltatást végzők körében, a gépjárműiparban, a logisztikai tevékenységet végzőknél valamint az ingatlangazdálkodóknál romlott a mutató egy esztendő alatt.
Regionális eltérések
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Bács-Kiskun megyében folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 52,29 százalékát, Bács Kiskunban 5,80 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 53,68 százalékát is Közép-Magyarországon regisztrálták.
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (5,59 százalék) volt a legmagasabb 2010 első félévében, majd ezt követi Bács-Kiskun megye (4,66 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (3,79 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2009 hasonló időszakához képest Bács-Kiskun megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +69,5 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Heves megye, ahol a csődhányad relatív növekedése 29,08 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Heves megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 399 eljárásról, azaz az összes eljárás 2,18 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról, nem úgy mint Bács-Kiskun megyében, ahol a magas bázis érték ellenére is jelentős a növekedés.
Mit tehet egy cég, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget?
Ha egy vállalat látja, hogy kockázatos ágazatban tevékenykedik, vagyis az azonos típusú cégek nagy arányban kerülnek bajba – annak ellenére, hogy még viszonylag jó gazdasági mutatókkal rendelkeznek –, fel kell készülnie arra, hogy drasztikusan romolhat a helyzete. Ezért egyik oldalról érdemes a cégeknek a saját pénzügyi helyzetüket és működésüket áttekinteni, racionalizálni. A másik oldalról pedig még több lépést kell tenni a megelőzés, a gyors reakció érdekében azon a területen, ahonnan a bevételét várja. Rendszeresen információt kell szereznie a vevőiről, hogy lássa, hogyan változik azok fizetőképessége.
Nagyon fontos, hogy ha érzékeli a szállító, hogy vevője bajba kerülhet, azonnal megtegye a szükséges lépéseket. Még végelszámolás esetén is úgy készüljön, mintha az felszámolás lenne. Mindehhez azonban saját magának kell megszereznie az információkat a vevőről, senki ne számítson arra, hogy a bajba került adós mindent elkövet annak érdekében, hogy a szállítóit tájékoztassa valós helyzetéről – figyelmeztet a Coface. Olyan objektív információs forrásokat kell keresni, ahol a szállító a vevő külön jelzése nélkül is megtudhatja, ha valamilyen eljárás indult az adós ellen, hogy mielőbb léphessen. A követelésbehajtás lényege, hogy nem szabad megvárni a negatív információk érkezését. Az adóssal szemben minél előbb, hathatósan kell fellépnie a szállítónak, jelezve, hogy minél előbb szeretné megkapni követelését, és egyértelművé tenni, hogy mindent megtesz azért, hogy a neki jogosan járó pénzéhez jusson.
Az elmúlt időszak rengeteg cégfelszámolása, cégmegszűnése következtében olyan tisztulási folyamat zajlott a cégek körében, amelynek eredményeként tisztábbá válhatott a válság ellenére is talpon maradó vállalatok köre.