Mindegyikünkben ott a szándék, hogy folyamatosan fejlesszük cégünket, de ehhez ötletért általában a „szomszédba” megyünk. Konferenciákra járunk, könyveket olvasunk, barátokkal, kollégákkal konzultálunk. Meg akarjuk fejteni a bevált megoldások titkát, hogy mi is alkalmazhassuk őket. Pedig téves a feltételezés, hogy ami máshol működött, az nálunk is sikert arat.
 
Egy vállalat alkalmazottai egy felmérésben elmondták: azt szeretik a legjobban, hogy „pingpongasztal van minden tárgyalóban”. Ez azonban nem jelenti, hogy ha pingpongasztalt állítunk minden tárgyalóba, attól javulni fog a szervezeti kultúránk. Óriási tévedés, hogy elég csak lemásolni, a sikeres szervezetek mit csinálnak, és a siker máris garantált.

Fontosabb, hogy a mit és a hogyan összhangban legyen a miértünkkel. Alapvetően nincs abban semmi rossz, ha másoktól próbálunk ellesni trükköket, hiszen az igazi kihívás abban áll, hogy tudjuk: melyik tanácsot kell megfogadni. Erre létezik egy teszt, amellyel kideríthetjük, pontosan mit és hogyan kell csinálnunk, hogy az nekünk jó legyen.

A zellerteszt

Képzeljük el a következőt! Vendégségben vagyunk, és valaki ezzel a szöveggel lép oda hozzánk: – Tudod, mi hiányzik a te cégedből? Az M&M’s! Ha nem használtok M&M’s cukorkát, egy csomó bevételtől estek el. Egy másik vendég meg azzal jön:  – Tudod, mi kell neked? Rizstej. A felmérések szerint az emberek manapság úgy veszik a rizstejet, mint a cukrot. A puncsostál mellett álldogálva talál ránk egy újabb bölcs tanács: – Oreo keksz – kezdi a jóakarónk minden különösebb felvezetés nélkül. – Mi dollármilliókat kerestünk az Oreo beépítésével. Ezt nektek is meg kell lépni! A negyedik kéretlen tanács így hangzik: – Zeller. Vágjatok bele a zellerbizniszbe!

Kaptunk tehát egy csomó remek tanácsot, és mindet elismert szakemberektől. Olyan is akad köztük, akinek a tanácsát mások már megfogadták, és nekik bevált. Mitévők legyünk most? Elmegyünk a boltba, és veszünk zellert, rizstejet, Oreo kekszet és M&M’s cukorkát. Hosszasan járkálunk ide-oda a sorok között. Megveszünk mindent, sok pénzt költünk. Pedig nem tudni, hasznos lesz-e számunkra ezek közül bármelyik is. Ráadásul ha szűkre szabott a büdzsénk, nem is dobálhatunk be mindent a kosárba. De mi alapján szelektáljunk?

Egy dolog biztos: ha valaki belenéz a kosarunkba a boltban, és látja a zellert, a rizstejet, az Oreót meg az M&M’st, annak fogalma sem lesz arról, hogy miben hiszünk. Pedig mindannak, amit teszünk, a hitvallásunkról kellene kézzelfogható módon tanúskodnia. Mi viszont megvettünk mindent. Mi történt volna akkor, ha már a vásárlás előtt tisztában vagyunk a miértünkkel? Mi van akkor, ha a miértünk lényege, hogy csak egészséges dolgokkal foglalkozunk? Hogy csakis olyasmit csinálunk, ami jó hatással van a testünkre? Akkor is ugyanezeket a tanácsokat kapjuk ugyanezektől az emberektől, csakhogy a boltban kizárólag rizstejet és zellert veszünk.

Nem mintha a másik kettő nem lenne jó, csak épp nem passzol a profilunkba. Ha döntéseinket a miértünkön is átrostáljuk, mindjárt nem töltünk annyi időt a boltban, pénzt is spórolunk, így sokkal eredményesebbek is leszünk. Ráadásul minden megvásárolt termék garantáltan hasznos lesz számunkra. És ami a legfontosabb: a kosarunkba pillantva – ahol csak zeller van meg rizstej – mindenki számára nyilvánvaló lesz, miben hiszünk.

– Látom, ön hisz abban, hogy vigyáznunk kell az egészségünkre – lép oda hozzánk esetleg egy másik vásárló. – Én is így vélem. Lenne is egy kérdésem önhöz.

Gratulálok! Épp most nyertünk meg magunknak egy vevőt, egy dolgozót, egy partnert vagy egy ajánlást, pusztán azzal, hogy jó döntést hoztunk. Ha odafigyelünk arra, hogy minden, amit teszünk, a hitvallásunkról tanúskodjon, könnyebben ránk találnak mindazok, akiknek ugyanez a hitvallása. Vagyis a tetteinkkel sikeresen kommunikáltuk a miértünket.

Kezdjünk a miérttel!

Ez természetesen idealista elmélet, a való életben nem mindig tudunk ilyen fegyelmezettek maradni. Olykor rövid távú döntéseket kell hoznunk, mert fizetnünk kell a számláinkat, vagy mert szeretnénk kihasználni egy pillanatnyi előnyt. Ez rendjén is van. A zellerteszt így is működik.

Ha csokitortára vágyunk, bátran együnk egy szeletet! Ha a miérttel kezdünk, a helyzet annyiban változik, hogy pontosan tudni fogjuk: a csokitorta elfogyasztása rövid távú döntés, amely nem illik bele az értékrendünkbe. Nem hitegetjük magunkat. Őszintén bevalljuk, hogy csak a hirtelen cukorbevitel gyorsan múló, de pozitív hatásaira vágyunk, és később a szokásosnál kicsit többet kell majd edzenünk azért, hogy kiürítsük a tortát a szervezetünkből.

Ha a miérttel kezdünk, nemcsak a jótanácsok közül választunk biztos kézzel, hanem azt is tudni fogjuk, mely döntések billentenének ki az egyensúlyunkból. Persze ha nagyon muszáj, választhatjuk azokat a döntéseket, de nem csinálhatunk belőle rendszert, mert idővel már senki sem tudja majd, miben is hiszünk.

Most jön a legjobb rész! Ha a szervezet miértje világos és érthető, abban a szervezetben bárki képes olyan tiszta és pontos döntéseket hozni, mint akár az alapító. A miért tehát tökéletes szűrőt ad a döntéseinkhez.

A fenti cikk Simon Sinek Kezdj a miérttel című könyvének szerkesztett részlete.
 
Bármelyik szervezet meg tudja mondani, mit csinál, de azt csak kevesen tudják világosan megfogalmazni, miért csinálják. Simon Sinek vezetés és marketing-tanácsadó a világformáló vezetők gondolkodását és cselekedeteit tanulmányozva felismerte, hogy azért tudták inspirálni a környezetüket, mert ösztönösen a miérttel kezdtek. Sinek e meglátásból felépített modellje mentén egész szervezeteket és mozgalmakat lehet elindítani, továbbá tömegeket inspirálni. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.