A XXI. század táptalaja a függőségek kialakulásának, és ehhez még csak tudatmódosító anyagokhoz sem kell nyúlni – mondja Adam Alter, a New York-i Egyetem pszichológia- és marketingprofesszora. Interjú.
HVG Extra Business: Hogyan definiálná a viselkedési függőséget, és mi a legmeghatározóbb különbség a szerfüggőséghez képest?
Adam Alter: Viselkedési függőség minden olyan viselkedési minta, amit nem a szerhasználat vált ki, és amit az illető folyamatosan és kényszeresen megismétel annak ellenére, hogy ez rontja rövid vagy hosszú távú állapotát – legyen az pszichológiai, társas, pénzügyi vagy éppen fizikai. A különbség csak annyi, hogy ehhez nem kell bevinni a szervezetbe drogot, alkoholt vagy nikotint.
Adam Alter |
A New York-i Egyetem pszichológia- és marketingprofesszora, a Kijózanító rózsaszín és az Ellenállhatatlan című bestsellerek szerzője. Kutatásai fókuszában az ítéletalkotás, a döntéshozatal és a szociálpszichológia áll, vizsgálja továbbá környezetünk hatásait az emberi észlelésre és viselkedésre. |
HVG Extra Business: Az Ellenállhatatlan című könyvében azt írja, hogy a cigarettáról vagy a körömrágásról úgy lehet leszokni, ha valami más elfoglaltsággal helyettesítjük azokat. Van konkrét tanácsa?
Adam Alter: Olyan helyettesítő viselkedést kell választani, ami ugyanazokat a pszichológiai szükségleteket elégíti ki. Aki a körmét rágja, annak legelőször is fel kell tennie a kérdést magának, miért teszi. Szorongásból? Unalomból? Ha megvan a válasz, akkor – ha a jövőben elfogja ez az érzés – az új, helyettesítő szokását kell elővennie. Ez lehet rágógumi, cukorka, de még játék is. Utóbbi persze lehetőleg ne olyan legyen, ami megint csak viselkedési függőséget okoz.
Leszokna a cigiről vagy a körömrágásról? Így terelheti el a figyelmét!
Az addiktív viselkedésformákon való felülkerekedés kulcsa az, hogy valami mással helyettesítjük őket - mutat rá Adam Alter pszichológiaprofesszor Ellenállhatatlan című könyvében. Ez a dohányosokra ugyanúgy igaz, mint például a viselkedési függőségben élőkre.
HVG Extra Business: A könyvében a heroinhoz hasonlítja a World of Warcraft online játékot, míg pozitív példaként említi a vasútmodellezést. Tényleg ennyire éles határt lehet húzni a „jó” és a „rossz” szenvedély között?
Adam Alter: Ugyanaz a tevékenység lehet kényszeres és harmonikus is. Tehát a modellvasútozás is lehet káros, ha az a család életét tönkreteszi, vagy ha az ember túl sok időt és pénzt áldoz rá, és emiatt elhanyagolja a munkáját vagy más fontos dolgokat. A szenvedély addig jó, amíg gazdagítja az életünket. Amíg valódi örömet okoz, és szórakoztat. Amíg hódolunk neki, de nem köti le minden pillanatban a gondolatainkat, és mellette tudunk foglalkozni mással is.
HVG Extra Business: A digitális kor, amelyben élünk, kedvez a függőségek kialakulásának?
Adam Alter: Abszolút, több ok miatt is. Egyrészt az emberi viselkedést mostanra jobban értjük, mint valaha. Ennek a tudásnak a birtokában a techcégek képesek olyan programokat és alkalmazásokat létrehozni, amelyek maximálisan addiktívak. Ráadásul akkora mennyiségű adat áll a rendelkezésükre, hogy még e tudás nélkül is lemérhetik, mi működik és mi nem, és ennek megfelelően a kényszeres cselekvést, viselkedést kiváltó funkciókat tartják meg. A harmadik ok pedig a társadalom állapota: a magány, a kétség, a depresszió, a kimerültség, a veszélyérzet erősen jelen van sokak életében. Ezek az emberek nyitottak az olyan viselkedési minták felvételére, amelyek rövid távon a jobb közérzet ígéretével kecsegtetnek.
A mobiljával kel és fekszik? Percenként nézi a leveleit? Sokkal rosszabb is jöhet még!
A fejlett világ lakóinak fele függő valamitől, és ez a valami a legtöbb esetben egy viselkedésforma. Mérnökök hadai dolgoznak azon, hogy az emberi természet sajátosságait kihasználva addiktív felhasználói élményeket tervezzenek. Adam Alter pszichológiaprofesszor gondolatai a függőség jövőjéről.
HVG Extra Business: Lehetne-e az említett tudást és a viselkedési függőséget jó célokra is használni? Lát-e esetleg pozitív példákat maga körül?
Adam Alter: Üres élményeket és szórakozást nyújtó termékekkel természetesen könnyebb függőséget elérni, ennek megfelelően az anyagi haszon is jóval nagyobb. Könnyebb az emberek bizonytalanságérzésére és szociális szükségleteire játszani, lásd az Instagram és a Facebook példáját, mint arra bátorítani őket, hogy tanuljanak vagy növeljék megtakarításaikat. Pár cég ezzel együtt próbálkozik oktatási, vagy éppen a nyugdíj-előtakarékosságot népszerűsítő alkalmazásokkal. De ez nem könnyű menet.
HVG Extra Business: Még nagyobb lesz-e a kísértés, ha egyszer a virtuális valóság mindenki számára elérhető, mindennapos árucikké válik?
Adam Alter: Ez a legnagyobb félelmem. Ha már a sík képernyőknek is nehezen állunk ellen, képzeljük el, mit hoznak majd a VR kütyük, amelyek tökéletesen kiszakítanak az itt és most valóságából.
HVG Extra Business: Saját gyerekeit hogyan próbálja megóvni a negatív hatásoktól? Tilt vagy korlátoz valamit az életükben?
Adam Alter: A cél az volt, hogy kétéves korukig megóvjuk őket a kijelzők és képernyők használatától. Ez a fiam esetében könnyebben ment, hiszen ő volt az első gyerek. A lányom azonban már egyévesen ott ül a fiam mellett, és nézi a Szezám utcát és egyéb műsorokat. Mi magunk is sokat dolgozunk azon, hogy amikor a közelünkben vannak, lehetőleg minél kevesebbet használjuk a képernyőket és a telefonjainkat.
Geri Ádám cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2018/4-es számában olvasható el.
Percenként nézegeti az e-mailjeit? A lájkok és tweetek bűvöletében él? A telefonjával kel és fekszik? Ha a fenti kérdések közül akár csak egyre is igen a válasz, jó eséllyel ön is „viselkedési függő”. Ellenállhatatlan című könyvében Adam Alter a viselkedési szenvedélybetegségek szakértő elemzését adja, valamint ötleteket ad arra, hogyan szabhatunk gátat a folyamatnak. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.