1. Felgyorsítja az információáramlást

A formális kommunikáció változó, de mindig mérhető tehetetlenséggel bír, a pletyka viszont gyorsan és rugalmasan terjed. Ha a szervezet informális közösségei érzékelik, hogy adott témával kapcsolatban nem kapnak meg minden információt, akkor megszerzik – vagy kitalálják. „Sokszor éppen a legfontosabb dolgok hangzanak el csak szóban” – hangzott el egy sokat tapasztalt felső vezető szájából. Ennek ellenére a vezetők nagy része véli úgy, hogy ráér az ismeretlen forrásból érkező információ feldolgozása. Pedig ez komoly veszteséghez vezethet.

2. Krízishelyzetekben a túlélés eszköze lehet 

Kibillent működés – például válság, felvásárlás, kultúraváltás, stb – esetén az informális kommunikáció eszköz lehet a túlélésre, illetve válaszokat generálhat. „Ha nem jó a belső kommunikáció, vagy nincs, akkor a sajtónak nagyobb lesz a hitelessége a dolgozók szemében, mint a vezetésnek” – összegezte tapasztalatait az egyik multinacionális vállalat gazdasági vezetője. A pletyka korai figyelmeztetés funkciója segíthet felkészülni a krízishelyzetekre. Például ha már tervezik a leépítést, de még senki sem tudja, hány embert fognak elbocsátani, érdemes készülni a pillanatra. Egyéni választás kérdése, hogy ilyenkor valaki belehúz, nehogy rá gondoljanak először a listák összeállításakor, vagy hátradől, mert úgy véli, úgysem a teljesítménye alapján hoznak róla döntést.

3. Erősíti a közösséget

Egyes értelmezések szerint a pletyka közvetett funkciója, hogy – félelmet és tiszteletet keltve a közösség szabályai iránt – támogassa az erős csoport identitásának kialakítását. Erősebb közösségben a pletyka segít az események újbóli átélésében: mivel nincs központi cenzúra, mindenki azt mondja el, ami által legalább részben azonosulni tud önmagával. Minél intenzívebb az átélés lehetősége, annál érdekesebbnek találják a munkatársak, amit hallanak a többiektől. A másik háta mögött megfogalmazott kritika lehetővé teszi a nyílt konfrontáció csökkenését is, amely bizonyos mérték fölött az adott közösség széthullását okozhatná.

4. Szelepként segít levezetni a feszültséget

A munkahelyi pletyka levezető eszközként, szelepként, ám egyidejűleg jelzőrendszerként is működhet. Legjobb táptalaja a vihar előtti csönd, ilyenkor nő meg a szorongás és a feszültség csökkentésére vonatkozó igény, no meg a rémhírek mennyisége. A pletyka rekreációs funkciója csak biztonságos kapcsolatban teljesül. Akkor, ha a beszélő és a hallgató is elengedheti magát, tudja a másikról, hogy nem készít felvételt a zsebében lévő telefonnal, és nem fog gúnyolódni egy-egy nyelvbotláson. 

5. Támogatja az összehasonlítást a csoportok között

A szervezeti pletyka fő mozgatói az irigység és a tájékozódási vágy. Az emberek szívesen hallgatják a többiek gyarlóságairól szóló történeteket. Kisebb vállalatoknál nagyobb az esély a mindennapos találkozásokra: az ilyen csoportokban megnő az informális kommunikáció aránya és jelentősége. A közösség markáns különbséget tesz a régi és új tagokra vonatkozó történetek értékelésében, az utóbbiakat kritikusabban szemlélve. Ha a pletykák gyorsan terjednek, akkor igazságtartalmuktól függetlenül sokkal nehezebb lemosni őket. Elmondják, hogy „miként is mennek itt a dolgok”, részletesen elemzik azt is, hogy „miért ilyen a helyzet jelenleg”.

6. Segíti más csoportok megismerését

A vállalatnál gyakrabban keletkeznek mesterséges módon új csoportok, mint a természetes kisközösségekben. Noha az átszervezések esetén gyakran egyetlen aláírás változtatja meg a csoporthatárokat, ez mégsem teszi semmissé a korábban kialakult kapcsolatok és hálózatok erejét, a kötődések történetét, a bizalom fokát. „Azokat ismerheted igazán, akikkel kapcsolatba kerültél, vagy akikkel együtt dohányzol. És akivel van vagy volt kapcsolatod, ott arra is esély van, hogy annak az osztályát megismerd” – meséli az egyik szervezeti kutatás résztvevője.

7. Támogatja a döntéseket

A vezetői döntéshozatal és a hozzá kapcsolódó hivatalos kommunikáció általában lassú. Mire a döntés megszületik, már terjednek az első változatok. Így az informális verziókat korán megtudják a munkatársak, és olyasmi terjed döntésként, ami még nem is végleges – ám az emberek már ezt veszik alapnak, ehhez viszonyulnak: „a főnök hiába szeretné az új képzéseket, úgyis a beszerzés mondja majd meg, mi lesz itt.” A lappangó hírek és azok fogadtatása viszont tippet is adhat a vezetésnek arra, miként alakítsa a végső döntést.

8. Megszűri a hivatalos kommunikációt

A nagyobb cégekben a hivatalos kommunikáció mennyisége elérheti azt a szintet, amikor az alkalmazottak már befogadhatatlan tömegűnek érzik az információkat. A szűrést az egyszerűsítés iránti vágy vezérli: nemcsak a munkahelyen töltött idő beosztása, hanem maga a munkavégzés is könnyebb lesz ezzel. A kommunikációs zaj és a tisztázatlan kompetenciák miatt a szűrés feladata a rangsorolás is. Összeilleszti a szervezet különböző részeiből származó információkat – jóllehet nem mindig helyesen. A közös szűrés jelentős lépcsőfok a tartósan és összekapcsolódva fennmaradó változatok stabil közösségi hiedelemmé válása felé.

Szvetelszky Zsuzsanna cikke eredetileg a HVG Extra Business 2014/4-es számában jelent meg.

Hogyan ismerjük fel a krízisre utaló előjeleket? Mitől lesz hiteles egy vezető megszólalása a médiában? Miként hasznosítsuk a válsághelyzet tapasztalatait? Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó „Sem megerősíteni, sem cáfolni...” című könyvében bemutatja, mit tehetünk a krízisek megelőzéséért, milyen elveket kövessünk baj esetén, és utólag miként érdemes levonni a tanulságokat. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.