Dizájnon általában külső megjelenést értünk, ám a fogalom ennél jóval szélesebb: nemcsak a termék kinézetét, hanem például a működését is magába foglalja. Olyan kreatív tervezési, problémamegoldó módszer, amelynek a középpontjában az ember áll.
„A dizájn az ember alkotta termék lelke”
– mondta egykor Steve Jobs, aki az Apple dizájnvezérelt vállalati kultúrájának kialakításával megalapozta a cég hosszú távú sikerét.
A dizájn ott van körülöttünk mindenhol, és befolyásolja az életünk minőségét. Véleményt alkotunk róla, és döntéseket hozunk, amikor ruhát, könyvet, karórát, autót vagy újságot vásárolunk. Ott van a városban, ahol élünk, a szobában, ahol vagyunk, a székben, amin ülünk, a tárgyban, amit fogunk, és mindenben, amit magunk körül tapasztalunk. Van érzésünk, benyomásunk vele kapcsolatban, ami alapján megítéljük, és ahogyan használjuk. Kényelmes? Betölti a funkcióját? Örömmel tölt el minket a használata?
Élvezzük, ha jól fog a toll, ergonomikus a szék, olvasható az újság, illik a cipő a lábunkra, kényelmes a házunk, de utáljuk, ha nem jól kezelhető a telefon, döcög a villamos, nyomasztó a tér, ahová belépünk, és ha nehezen tájékozódunk valamelyik weboldalon. Általában nem is vesszük észre a dizájnt, csak ha rossz, hiszen a legtöbb tényezője láthatatlan és tudat alatt hat.
A dizájn végső soron a termék (vagy szolgáltatás) és a használója közötti kapcsolat, célja pedig az ember életminőségének javítása. Optimális esetben nem öncélú, hanem segít a termék megértésében. Magától értetődő, időtálló, következetes, vagyis az alkotás részletei összhangban vannak egymással. A jó dizájn elősegíti a vásárlást, innovatív, segít felkelteni és fenntartani a figyelmet, érzéseket közvetít és interakcióba lép a használójával. A dizájn az, ahogy valami kinéz, ahogy érzünk iránta és ahogy használjuk.
John Ive, az Apple dizájntervezője mondta egyszer, hogy
„ma már nem tárgyakat tervezünk, hanem azt, hogy a felhasználók miként gondolnak majd az adott dologra; milyen tartalommal, jelentéssel telítődik majd, milyen funkciót tölt be, és milyen lehetőségeket rejt.”
Kreatív gondolkodási keretrendszer
A dizájn kialakítása kreatív tervezési folyamat eredménye, ahol keretek mentén kell mozogni, hogy kordában tartsuk az ötleteket, és valós igények mentén találjunk megoldást a problémára.
A Stanford Egyetem által népszerűsített dizájngondolkodás a formatervezők vizuális érzékenységére épít, és behozza azt a mindennapok üzleti gyakorlatába. Lényege a nyitottság az emberek véleményére és a kreatív problémamegoldás. A folyamatban már a termékfejlesztés során is az ügyfél áll a középpontban: az ő valós igényei mentén keresünk megoldást valamilyen problémára, fejlesztünk terméket, találunk ki szolgáltatást. Ehhez használhatunk kollektív ötletelést, időmenedzsment-taktikákat, interjú-technikákat, grafikai megoldásokat, tervezési, szervezési és egyéb szabályozott módszereket.
A kreatív folyamatot öt lépésben lehet a legjobban meghatározni, ezt olvashatjuk többek között Csíkszentmihályi Mihálynál, a kreativitás neves szakértőjénél is (lásd keretes írásunkat). A kreatív folyamat komplexitásához fontos a rendszerezés, amely azzal a céllal indul, hogy megoldjunk valamilyen problémát.
| A kreatív folyamat |
Az előkészítés fázisában belemerülünk a problémába, amely felkeltette a kíváncsiságunkat. Az inkubáció szakasza a lappangás ideje, amikor nem foglalkozunk a problémával, éppen érik a megoldás a tudatunk alatt. Majd jön az aha élménye, amikor megtaláljuk, amit kerestünk. Például sportolás vagy utazás közben jön az isteni szikra, amely szövődő gondolatainkat rendszerbe állítja. Az értékelés szakaszában megvizsgáljuk, jó lesz-e az adott ötlet, érdemes-e időt szentelni rá. Ez az önkritika és az önvizsgálat ideje, ami nem mindig kellemes. A kidolgozás a leghosszabb és legfárasztóbb rész, hiszen ez a munka veleje, a megvalósítás. |
Hogyan növeli a versenyképességet?
A jó dizájn segít felkelteni és megtartani a figyelmet, ez pedig óriási érték a pár másodperces figyelemküszöb világában. Ma már szempillantásnyi idő alatt hozunk döntéseket arról, leveszünk-e egy terméket a polcról, elolvasunk-e egy cikket, felpróbálunk-e egy ruhát, beleülünk-e egy autóba, elmegyünk-e nyaralni, szimpatikus-e a felvételiző pályázó.
A felhasználó akkor marad valamelyik weboldalon, bútoráruházban vagy kiállításon, akkor vesz meg és használ egy-egy terméket, ha kellően vonzónak tartja ahhoz, hogy tovább böngésszen, olvasson, nézelődjön, vásároljon stb. Ebben pedig nagy szerepük van a vizuális elemeknek, a használhatóságnak, a következetességnek, a felelős viselkedésnek és az egyéb tartalmaknak, vagyis a dizájnnak.
Ha ezt a szemléletet egy cég beépíti a gondolkodásába és a tevékenységébe, versenyelőnyre tesz szert. Így lett a dizájn a modern gazdaság sok területén a siker kulcsa, az ezzel kapcsolatos szemléletet pedig számos sikeres vállalat osztja, többek között a Virgin Group, a Nest, az Apple, a Google vagy a Facebook.
10+1 magyar vállalkozás, amelynek sikerében döntő szerepet játszik a dizájn
A fiatal generációk számára már egyértelmű, hogy márkájuk létrehozása során nem elsősorban a hazai piacra kell lőniük. Egyre több induló magyar márka ismeri fel, hogy a nemzetközi piacot hibátlan termékkel, jó dizájnnal, tökéletes szolgáltatással, illetve profi kommunikációval lehet bevenni. E tudatosság gyakran nem is eredménytelen: számos hazai márka ismert ma már világviszonylatban is, részben a dizájn tudatos használatának köszönhetően.
A dizájn hozzáadott értéke
A dizájn növeli az elégedettséget. Ha egy cég érti a vevőket, és a tervezés folyamatában őket állítja a középpontba, akkor megfelelően ki tudja elégíteni a szükségleteiket. Köztudomású, hogy az emberek sokszor érzelmi alapon döntenek, a dizájn pedig ezt a döntési folyamatot tudja ügyesen vezetni, legyen szó webdizájnról, autóipari formatervezésről vagy lakberendezésről.
Nézzünk példát is a fentiekre. Melyik lisztet vennénk le a polcról? Amelyiknek barna színű, ropogós zacskója van, és a grafikán nagymama süt éppen kenyeret a kemencében, vagy a kép nélküli, fehér zacskót, rajta nehezen olvasható felirattal? Vajon mi befolyásolja a választásunkat? Milyen érzetet kelt az egyik és a másik? A válasz a tudattalan tényezőkben keresendő, amelyekkel számos viselkedéskutató könyv foglalkozik, és amelyeket a jó dizájn ügyesen alkalmaz.
Felismerjük?
Összességében tehát a dizájn komplex, kreatív tervezői folyamat eredménye, amely az ember felismert vagy fel nem ismert problémáját igyekszik megoldani. Számos eleme tudat alatt hat, ezeket mérésekkel és kutatásokkal megismerve vizuálisan irányíthatjuk. A lényeg a win-win helyzet: ha a cég a valós emberi igényeket figyelembe véve tervez, az számára versenyelőnyt nyújt, a felhasználó számára pedig élvezetes termékhasznot.
Szlafkai Éva cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.
A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.
Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
