Gyorsuló tempóban válnak igényessé a magyar fogyasztók, és ebből a magyar cégek is profitálhatnak, de ehhez eredeti termékekre van szükség – véli Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács alapítója.
HVG Extra Business: Mi jut eszébe a magyar dizájnról egy külföldinek?
Bendzsel Miklós: Biztos vagyok abban, hogy elsőként a „smart” szócska. Az informatika és a digitalizáció most kiemelt szerepet kap, de általában igaz, hogy a szakma legpatinásabb hazai oktatási intézményei is technológiára érzékeny helyek.
HVG Extra Business: Az „ötletes” jelzőt korábban inkább a magyarokra jellemző buherával kötöttük össze.
Bendzsel Miklós: Az anyagi szűkösségen felülemelkedő lelemény mindig fontos lehet, de ma a gyakorlat változatos módon ad választ. Említhetem a világítástechnikát, ahol olyan érzékeny termékekkel lepjük meg a világot, mint például a Farkas Anna által tervezett világítótest, amely az égbolt csillagrendszereit pontosan és a kívánt geolokációba igazítva jeleníti meg a mennyezeten.
HVG Extra Business: Planetáriumot minden gyerekszobába?
Bendzsel Miklós: Ennél több: tetten érhető az anyagválasztás kifinomultsága, de az az érzék is, amellyel új funkciót álmodott a klasszikus használati tárgynak. De erősek a magyar tervezők az olyan, szaniterárukhoz hasonlóan fontos tárgyakban is, mint a nyílászárók vagy az ügyfélirányító rendszerek. Magyarországon erős emellett szociális illetve a szolgáltatásdizájnban megtestesülő gondolkodás is, elég megnézni az utóbbi években végzett formatervezők munkáit. A harmadik fontos elem a vizuális nyelv erőteljes és jó használata. Széket tervezni minden kurzuson alap, de az az ambíció, amellyel a betűmetszést vagy a fontkészletalkotást űzik a fiatalok, kiemelkedő a fővárosi és a soproni egyetemen is. Minden évben vannak olyan hallgatók, akiknek diplomamunkaként tervezett betűkészleteik nemzetközi fórumokon köszönnek vissza.
HVG Extra Business: A széket említette, ami azért is fontos, hiszen nemcsak tetszetősnek kell lennie, hanem alapvetően kényelmesnek is. Ezt a kettős funkciót is teljesíteni tudják a tervezők?
Bendzsel Miklós: Ön is jelét adja annak a társadalmi elvárásnak, hogy ami tervezett, az szép legyen. De az első szempont mégiscsak az, hogy ergonómiailag megállja a helyét. Közben van még számos más elvárás: hogy beleférjen a költségkeretbe, hogy az olcsóbb szállítás, raktározás, tárolás okán „rakásolható” legyen, és így tovább.
HVG Extra Business: Milyen egy XXI. századi okos szék?
Bendzsel Miklós: Csípőből három vonást fogok felsorolni. Először is válaszoljon az igényekre: például a színházi szék kényelmes legyen pehelysúlyú gyerek, de súlyos felnőtt számára is, vagy ha szabadtéren található, akkor bírja az időjárás viszontagságait. De az okos jelenti a szilárdságot-rugalmasságot is: nem mindegy, hogy ha beleütközöm, a szék roncsolódik vagy én. A nyolcvanas évek végén lepték el Magyarországot a fröccsöntött műanyag székek, amelyek sok kerti mulatságon hozták nehéz helyzetbe használóikat, amikor összeroskadtak. Létezik ma már okos anyag is: az ebből készült tárgy felveszi az ülő test súlyát, nyomását, és kényelmes is.
HVG Extra Business: Ezek mennyire találják meg a vevőiket? Hiszen azokat a silány műanyag székeket még ma is megtaláljuk az üzletekben.
Bendzsel Miklós: A fogyasztói igényesség társadalmi tanulás révén jön létre. Magyarországon sokáig népszerű gondolat volt, hogy „tudja a magyar fogyasztó, mi a jó, de a pénztárcája nem engedi meg”. Ebben sok igazság van, de a barkácsáruházakban legalább három árfekvésben lehet ma már minőségi kerti székeket vásárolni. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon – különösen a negyven év alatti fogyasztói társadalom aspirációinak köszönhetően – nagy keletje van az okosságnak, az esztétikumnak, az ergonómiának és a divatnak. És mindez megfizethető az átlagos fogyasztó pénztárcájából is, kis megtakarítással. Fontos az is, hogy a magyar belsőépítészeti kultúra halad a multifókuszpontú, hibrid stílus felé – egy biedermeier és egy art deco könyvespolc mellett nyugodtan feltűnhet egy skandináv kanapé meg egy német ipari üveg-fém dohányzóasztal is, és ezt nem érezzük zavarónak.
HVG Extra Business: Ez a tanulási folyamat mennyire halad előre Magyarországon? Mennyire mond ellent annak, hogy a magyar – általánosságban – egyre árérzékenyebb fogyasztó?
Bendzsel Miklós: Nézetünk szerint a hazai fogyasztó gyorsuló tempóban válik igényessé. A lényeg azonban nem a tempó, hanem hogy ez az igény tud-e ipart teremteni. A magyar betonalkalmazási kultúrában ez sikerült: ezt az anyagot ma már síremléktől kezdve, a női táskákon át a fülbevalóig használják, Magyarországon pedig szeretik és vásárolják annyian, hogy több cég az itteni fogyasztásból kezdte el a felemelkedését. Ez arról tanúskodik, hogy a magyar fogyasztó – szemben a rögzült közhelyekkel – a XXI. századra van kihegyezve. Jó lenne, ha ezzel a magyar közbeszerzési kultúra is lépést tudna tartani. Ezért is visszük vidékre a dizájnhetet, hogy megnyerjük az ottani önkormányzatokat is. De nincs meg az a kifinomult piacvédelem sem, ahogy a skandinávok vagy a franciák védik a saját műhelyeiket úgy, hogy közben az uniós versenyképességi szabályoknak is megfeleljenek.
HVG Extra Business: Egy márkatervezővel beszélgettem nemrég, aki arra panaszkodott, hogy a termékek jó részét még mindig igénytelen csomagolásban kínálják, holott a letisztultabb, funkcionálisabb külső nem feltétlenül kerülne többe.
Bendzsel Miklós: Ezzel egyet kell értenem. Amikor azt állítjuk, hogy attitűd és kulturáltság kérdése az igényes dizájn áthelyezése a fogyasztásba és termelésbe, akkor a hétköznapok esztétikája azt kívánná, hogy ne becsüljük le a szerényebb pénztárcájú vásárlót sem. Itt rekedtünk meg, a reklámújságok nyolcvanas években megragadt esztétikájánál. Ezt kellene magunk mögött hagyni.
Gyükeri Mercédesz cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.
A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk. Arról is szót ejtünk, hogy a tudásmegosztás és a mentorálás a minőségi emberi kapcsolatok kialakításában is rendkívüli jelentőséggel bír.
Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
