Az internet a világtörténelem egyik legagresszívebb vírusa – elfoglalta már az irodákat, a nappalikat, a konyhákat és az autókat is. Ádáz harc zajlik a figyelmünkért, a sokmilliárdos kérdés pedig az, hogy látszik-e már olyan online platform, amely megbolygatja az utóbbi évek status quóját. A válasz röviden: nem, de a márkák így sem lazíthatnak.
A lakossági internet nagyjából negyedszázados történelme során visszatérő jelenség, hogy a felhasználók folyamatosan a következő nagy dobásra várnak. Ez a hozzáállás csak azokon a területeken változik meg, ahová olyan versenyző érkezik, aki nemcsak a kritikus tömeget képes elérni, hanem nagyságával megkerülhetetlenné válik.
Az utóbbi években sorra jelentették be a következő nagy dobást, de a felhasználók számát és szokásait megvizsgálva nem látszik, hogy a közeljövőben lenne olyan szolgáltatás, amelynek előkertjében ott kellene hagyni digitális lábnyomunkat.
Felületek és közvetítők újraértelmezése
A visszafogott lehetőségeket nyújtó piacon ugyanis komoly nehézséggel kell szembenéznie minden újonnan érkezőnek. Olyan egyedit kell nyújtania, amely egyrészt nem található meg a vetélytársak megoldásaiban, másrészt nem lehet a szabadalmi törvények megsértése nélkül lemásolni.
Ezért amikor egy márka tulajdonosa napjainkban azon töpreng, miként érje el a felhasználókat, nem feltétlenül új platformokban kell gondolkodnia. Inkább a már bizonyított felületek szerepét kell újraértelmeznie, és lépést tartani az ott bevezetett, innovatív kommunikációs megoldásokkal.
Az okos márkatulajdonos például nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a digitális térbe kikerülő tartalmainak oroszlánrészét a felhasználók először okostelefonjuk képernyőjén próbálják fogyasztani. Így kiemelten fontossá vált a tartalmak optimalizálása mobilra, legyen szó honlapról, kérdőívről vagy épp videóról. Még a Facebookra szánt videófelvételeket is érdemes a mobiltelefonokkal kompatibilissá tenni, vagyis például feliratozni, ugyanis a közösségi felület alapértelmezésben némítva játssza le őket.
Aki ma hatást szeretne gyakorolni az online közönségére, annak sokszor nem új felületeket kell felfedeznie, hanem a közvetítő szerepére kell megfelelő embereket találnia. Magyarországra 2016-ban robbant be az online influencer fogalma, amelybe gyakorlatilag mindenki beletartozik, aki hatásos online kommunikációt végez – a több százezres rajongótábor által követett YouTube-tól kezdve a népszerű Instagram-profilokon át az elérésükben erősen visszavetett, de még így is fontos Facebook-tartalomgyárakig. Ennek a területnek a hazai Facebookon Kasza Tibor, a YouTube-on Dancsó Péter és Viszkok Fruzsi a kiemelkedő alakja, és az Instagramon is egyre több, százezres követőtáború influencert találunk.
Élő közvetítések és chatbotok
Hihetetlen belegondolni, hogy amíg néhány éve a Ustream kisebbfajta forradalmat robbantott ki azzal, hogy megbízhatóan és jó minőségben volt képes online videoközvetítésekre, mára kis túlzással minden okostelefon-felhasználó másodpercek alatt élő tévéstúdióvá változhat. A Facebook és az Instagram kiemelt figyelmet fordít az élő tartalmakra, beerőszakolja őket a hírfolyamunkba, így ma már jó eséllyel napi szinten botlunk bele egy-egy élő közvetítésbe, legyen szó koncertről, tüntetésről vagy épp egy márka bemutatójáról.
A tavalyi év másik nagy kommunikációs slágere a chatbotok előretörése volt. Az első beszámolók soha nem látott mennyiségű mesterséges intelligenciát vizionáltak egy márka Facebook-oldalára az üzenetek megválaszolására, de az igazság még nem ennyire izgalmas. A jelenleg elérhető chatbotok oroszlánrésze olyan specifikus kereső, amely csak bizonyos kulcsszavakra reagál. Így képes mondjuk arra, hogy a „cukkini” szóra visszaküldjön három olyan receptet, amelyben megtalálható ez a hozzávaló, de nem fog segíteni, ha ezt kérdezzük tőle: Mit főzzek vasárnap, ha már unom a paprikás krumplit, de nem szeretnék egész délelőtt a konyhában állni?”
VR és AR
Az évek óta jelen lévő virtuális és kiterjesztett valóság technológiái mostanában jutottak el olyan szintre mind a megvalósítás színvonalában, mind a befogadásukhoz szükséges eszközök hozzáférhetőségében, hogy érdemes legyen velük a mindennapokban is számolni.
A márkatulajdonosoknak minden olyan esetben érdemes megfontolniuk a VR és az AR bevetését, amikor a technológia másképp nem – vagy csak nehezen – megvalósítható „valóságba” helyezi a felhasználót, illetve a hagyományos állóképek nem elég meggyőzőek. Ellátogathatunk például egy lakásba, amely még csak a tervekben létezik. Jegyvásárlás előtt megnézhetjük, mit fogunk látni a kiszemelt székről a koncertteremben. Letesztelhetjük, hogy fog mutatni az új kanapé a nappaliban. Beülhetünk egy olyan autóba, amely csak hónapok múlva érkezik meg a márkakereskedésekbe.
A fejlődés nem áll meg, de most nagy levegőt vesz. Ahelyett, hogy új irányokba indulna, az eddig felfedezett területet igyekszik alaposan, a felhasználók igényeit figyelembe véve megismerni, és okos megoldásokat kínálni.
Tőrös Balázs cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/2-es számában.
A magazin friss lapszámában kreatív szakmák gyakorlataiból mutatunk mintát azok számára, akik fejlődni szeretnének, vagy akár csapatot, vállalatot vezetnek folyamatosan megújuló környezetben. A lapban emellett kiemelten foglalkozunk a kreativitáshoz szorosan kötődő dizájntémákkal is. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
