Az Y generáció tagjai csalódtak a tömegtársadalomban, és úgy érzik, elidegenedtek a nemzetállamoktól és a munkaerőpiactól egyaránt – állítja Alexa Clay. Az amerikai „kulturális hacker” előbb a gazfickók gazdaságtanával (The Misfit Economy) bolydította fel a hagyományos gondolkodást a témáról, majd társaival elindította a Neotörzsek (NeoTribes) nevű mozgalmat. Interjú.
HVG Extra Business: Honnan jött a Neotörzsek ötlete?
Alexa Clay: Tavaly született meg egy Párizs melletti táborban, ahol az Európa minden tájáról összegyűlt ökohackerek az ökológiai lábnyom nélküli társadalomról ötleteltek. Hamar világossá vált, hogy egyikünknek sincs sok tapasztalata a célirányos közösségek működtetésében. Így mindjárt adódott is a kérdés: hogyan irányítsunk olyan közösséget, amely nem a hagyományos hierarchia mentén szerveződik? A tábor után ki voltunk éhezve erre a közösségi érzésre, ezért elkezdtünk hasonló összejöveteleket szervezni világszerte. Rendezvényeinken azt járjuk körül, vajon tényleg „törzsi” társadalomban kellene-e élnünk, és ha igen, akkor azt miként valósíthatjuk meg.
HVG Extra Business: Mi a fő mozgatórugó?
Alexa Clay: Sokan közülünk – mindannyian az Y generáció tagjai – csalódtak a tömegtársadalmakban, és úgy érezzük, hogy elidegenedtünk a nemzetállamoktól és a munkaerőpiactól. Összejöveteleinken cégvezetők, startup-alapítók, digitális nomádok, aktivisták és hippik gondolkodnak együtt a megosztáson alapuló gazdaságról (sharing economy), a közösségi (co-working) irodákról és (co-living) lakóközösségekről, valamint a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás új módjairól.
| Neotörzsek |
| A neotörzsek szociológiai koncepciója azon alapul, hogy az emberek ősidők óta törzsekbe, kisebb közösségekbe tömörültek, ellentétben a mai tömegtársadalommal. Ez pedig természetes módon oda vezet, hogy újfajta törzsek keletkeznek. Ráadásul mára az internet elsöpörte a törzsek kialakulásának földrajzi, anyagi és időbeli korlátait. A blogok és a közösségi média számos platformja segítségével milliók szerveződhetnek közösségekbe, például mert egy mobiltelefon-márkáért rajonganak vagy mert új módon küzdenek a globális felmelegedés ellen. |
HVG Extra Business: Ha már szó esett a hippikről, felmerül a kérdés, hogy a hatvanas évek polgárpukkasztó mozgalmának nosztalgikus újraéledéséről van-e szó, egyszerű kiégésről vagy valami másról?
Alexa Clay: Az emberi civilizáció java törzsi keretek között zajlott. Így vagyunk drótozva: testünk és lelkünk is jól tudja ezt. Napjainkban egyre többen csalódnak a neoliberalizmus ígéreteiben, ami egyre inkább a kozmopolita identitás felé hajtja őket, azt viszont üresnek érzik. Ilyen értelemben a nosztalgia is része a motivációnak, hiszen mélyen belül mindannyian tudjuk, hogy másképp is lehetne élni és dolgozni. Látok párhuzamokat a hatvanas évekkel, de most szélesebb és mélyebb mozgalomról van szó.
HVG Extra Business: Mely mai „törzsek” keltik fel az érdeklődését?
Alexa Clay: Sok időt töltöttem olyan törzsek tanulmányozásával, amelyek új módon használják fel az erőforrásokat és a humán tőkét. A hippi ökofalvaktól kezdve a Burning Man extrém zenei fesztiválon át a hacker-, művész- és szerzetes közösségekig sok minden érdekes lehet – sokat tanulhat tőlük a mainstream kultúra. Számos ötletet adhatnak például a kormányzás, a cégvezetés vagy a csapatépítés újragondolásához. Én például workshopokat tartok cégvezetőknek arról, hogyan építsenek fel vállalatokat „szektás” alapelvek mentén. Szórakoztató és dinamikus feladat, amely arra készteti az embereket, hogy gondolkodjanak el értékítéleteiken, szokásaikon, hiedelemrendszerükön. Az emberek ugyanis irracionálisak. Olyan vállalati kultúrára van szükségük, amely a legmélyebb ösztöneiket szólítja meg.
HVG Extra Business: A neotörzsi modellek hogyan hasznosíthatók a gazdaságban?
Alexa Clay: Gazdaságunk bizonyos szempontból mindig is „törzsi” volt, hiszen eleve a bizalomra és az emberi kapcsolatokra épül. A LinkedIn, a Facebook, a Twitter és sok más közösségi platform törzsi dinamikával működik. Számos startup igyekszik közösségeket építeni üzleti célja eléréséhez. A fiatalabb generációk nem akarják fogyasztóknak érezni magukat, az élmény részeseivé akarnak válni, és közös identitásra vágynak. Éppen ezért a cégeknek új módokat kell találniuk a márkahűség kiépítésére.
| Alexa Clay |
 A 32 éves Alexa Clay antropológus szülők gyermeke. Költészetet, filozófiát és gazdaságtörténetet tanult a Brown és az Oxfordi Egyetemen; azóta elsősorban a szubkultúrák és az informális gazdaság kutatásával foglalkozik. Tavaly júniusban jelent meg első könyve, a The Misfit Economy, amelyet szerzőtársával, Kyra Maya Phillipsszel közösen írt. A számos tekintélyes gazdasági lap által az év egyik legfontosabb üzleti könyvének tartott mű fő üzenete, hogy a társadalom renegátjai – a hackerek, a gengszterek és a kalózok – a legjobb innovátorok, mivel képesek kijátszani a rendszert, és megváltoztatni a fennálló viszonyokat. |
HVG Extra Business: Fő szlogenük, hogy a „törzseké a jövő”. Ezzel mit szeretnének üzenni?
Alexa Clay: Az amerikai elnökválasztás eredménye és a konzervativizmus előretörése az Egyesült Királyságban, Németországban, valamint Franciaországban a „törzsi” szemlélet olyan formájának eluralkodásával fenyeget, amelynek pont az ellenkezőjében hiszünk. Úgy tűnik, az emberek visszavonulnak saját fajtájuk, osztályuk, kultúrájuk falai közé. A liberálisok gyakran elfelejtenek közvetlen közösségükkel foglalkozni, lebecsülik a közösségszervezés erejét. Donald Trump azért győzhetett, mert a haladáspártiak képtelenek voltak utat találni sok amerikai szívéhez és lelkéhez. Hagytuk, hogy a konzervatívok elorozzák az értékeket és az érzelmeket, miközben a Demokrata Párt bürokratikus és racionális vállalkozássá vált, amely csak észérveket tud hangoztatni. De ha megnézzük a statisztikákat, az Y generáció Trump és a Brexit, valamint az idegengyűlölő törzsi gondolkodásmód ellen szavazott.
HVG Extra Business: Mit tudnak szembeállítani a mai negatív trendekkel?
Alexa Clay: A mi mozgalmunk sokkal inkább a kulturális sokszínűségről szól, arról, hogyan tanulhatunk egymás hitéből, kultúrájából, gazdasági állapotából. Olyan közösségi hálózatokat szeretnénk létrehozni, amelyek szembeszállnak a hagyományos törzsi elemekkel, mint például a párthovatartozás, a jövedelem, a rassz vagy a vallás. Bennünket nem érdekel a lakástulajdonlás, az állásbiztonság vagy az anyagiak, sokkal inkább törődünk az összetartozással, a szeretettel, a személyes és a társadalmi fejlődéssel.
Márk Edina interjúja teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2016/4-es számában, amelyben értékteremtő vállalkozások történeteit ismerheti meg. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg.
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
