Abban nincs semmi meglepő, hogy egy évi hárommilliárd forintos forgalmú kommunikációs ügynökség egyik tulajdonosa a műrepülő-válogatott tagjaként képviseli Magyarországot a világbajnokságon. De ugyanez a személy miért főz ki és rakat össze gyerekekkel csontvázakat az állatkertben? Interjú Kovács Gergellyel, a HPS kreatív ügynökség résztulajdonosával.
HVG Extra Business: Kezdjük a jelennel: mi inspirál most?
Kovács Gergely: Éppen olyan telefonos alkalmazást fejlesztünk, amely a szülőknek segít abban, hogy gyorsan tudjanak a gyerekeikkel közös programot találni – a természetben vagy a közvetlen környezetükben. Sokszor látom ugyanis, hogy a szülők nem kapnak elég pozitív visszaigazolást – nem keresnek elég pénzt, nem a korábban elképzelt életüket élik. Ettől aztán depressziósok lesznek, és azt gondolják, nincs helyük a világban. Csakhogy a legtöbben elfelejtik, és ezt én is csak a kislányom születése után fedeztem fel, hogy a gyerekek a felnőttekben a mindenséget látják. Ha például érdekes információt mesélek a gyerekeknek az Állatkertben, ahol tanítok – mondjuk, megmondom egy fáról, hogy az milyen fajhoz tartozik –, ők már úgy néznek rám, mintha csodát mutattam volna nekik. Szerintem a gyerekektől érkező pozitív visszaigazolást a felnőttek sokszor észre sem veszik, nem táplálkoznak belőle. A szülőséget nem tanítják sehol, és én ebben szeretnék segíteni: olyan tudást adni a szülőknek, ami által szorosabb kapcsolatot építhetnek ki a gyerekeikkel. Az említett alkalmazás arra lesz jó, hogy ha valamelyik szülőnek van 30 perce, azt aktívan tudja eltölteni a gyerekével. Ki tudja választani például, hogy lakásban vagy lakáson kívül szeretné ezt a minőségi időt eltölteni. A telefon eleve sok információt tárol: tudja, hol vagyunk éppen, milyen az idő, milyen évszak van. Ezek alapján pedig az alkalmazás gyorsan javasolhat majd természettel kapcsolatos aktivitásokat, ami mondjuk három órára leköti a gyereket, ráadásul mindezt ingyen. A szülő kimehet a parkba, megmutathat a gyerekének új bogárfajokat, fára mászhatnak, és így megismerhetik környezetüket. A könyezetvédelem nagyon innovatív terület. Persze az szomorúvá tesz, hogy támogatottság hiányában jelenleg ez szinte teljesen nonprofit ügy Magyarországon.
HVG Extra Business: Ez nem hangzik túl jól.
K. G.: Az utóbbi 18 évben sokat tanultam brandépítésről, marketingről, és azt láttam, teljesen mindegy, hogy dietetikusok, szakértők igazolják például a chips vagy valamelyik üdítőital káros hatásait, mégis eurómilliókat termel az értékesítésük. A környezetvédelem a jövőnk kulcsa, és elég csak belegondolni, mennyivel jobban érezzük magunkat, ha kimegyünk a természetbe. Pontosan tudjuk, ez az egyik legjobb módja annak, hogy kiegyensúlyozottak és egészségesek legyünk, és mégsem vetjük be a környezetvédelemben azokat az újszerű módszereket, amiket nap mint nap használunk a marketingkommunikációban és a márkaépítésben. Talán ha a hosszú évek alatt megszerzett szakmai tapasztalatomat beépítem a környezetvédelembe, pozitív változást érünk el. Erre vannak egyébként jó példák: a Nike Runner alkalmazásnak köszönhetően jó pár millió futóval gyarapodott a futók száma a világon. Mindezt pusztán azzal érte el a cég, hogy lehetővé tette: a futók a sportolás után azonnal posztolják teljesítményüket a Facebookra. Vagy képzeljük el azt a nem drága digitális eszközt, amellyel mérni tudjuk víz- és áramfogyasztásunkat, vagy hogy mennyi ételt dobtunk ki, és ezek alapján a Facebook-profilunk átszíneződik. Ez viccesen hangzik, de ha azt mondom, hogy valaki csak akkor léphet be a Facebookra, ha nem fogyaszt túl sokat egy nap, mindenki jobban odafigyelne az ilyesmire.
Senki sem akarja direkt szennyezni a környezetét, ez teszi igazán hálás témává a környezetvédelmet. Nincs vesztes oldal, nem kell mellette érvelni, mert mindenki tudja, mi a helyes. Ilyen sok pozitív adottsággal rendelkező márka felépítése a világ legkönnyebb feladata lehetne egy marketingesnek. És mégsem tesszük, pusztán azért, mert nincs benne elég pénz. Annyira én sem vagyok naiv, hogy azt gondoljam, a környezetvédelem működik anélkül, hogy bárki profitot tudjon termelni belőle, ezért most ebben kell okosnak lenni. Furcsán hangozhat, hogy a természetvédelemről úgy beszélek, mintha termék lenne, de ehhez így is hozzá lehet állni. És ez nem csupán személyes motiváció. Nekem személy szerint nagyon fontos az állatvilág védelme, de ez közös ügy. És ha azt szeretnénk, hogy 50 év múlva az unokáink is ezen a bolygón éljenek, ahhoz muszáj kihasználnunk minden lehetőséget és tudást, amit eddig megszereztünk a Földön.
HVG Extra Business: A HPS-nek, Magyarország egyik legnagyobb kreatív ügynökségének vagy a résztulajdonosa. Mit jelent számodra a siker?
K. G.: A cégünk 21 éves, forgalmunk 3 milliárd forint évente, 110 ember dolgozik az ügynökségnél. Én a marketingkommunikációs részt vezetem, ez a vállalat fele. Tizenegy év munkám van a cég sikereiben. Persze nem így kezdődött. Amikor elindítottuk a mi területünket, mindössze hárman voltunk egy tíz négyzetméteres irodában, és az első 2-3 év kínkeserves volt. Nehéz volt munkákat szerezni, de kitartóak voltunk. Természetesen a cég sikere teszi lehetővé, hogy a hobbijaimra és egyéb tevékenységekre is tudjak fókuszálni.
Egyébként életem különböző szakaszaiban mást és mást éltem meg sikerként. Nagy sikerként éltem meg például saját fizetésből vett első autómat. Most éppen azt gondolom, hogy az lenne igazi siker, ha biztos lehetnék abban, hogy a Föld 2050-ben is ugyanilyen lesz. Szerintem onnantól kezdve, hogy megszületik egy ember, nála van a sikeresség kulcsa. Én jó példa vagyok, nem tartom magam túl okos embernek. Főiskolai csoporttársaim például sokkal jobban programoztak nálam, és deriválni sem tudtam soha úgy, mint ők. A legfontosabb a kitartás. Van, amihez három hónapnyi munkát kell elvégezni, de van, amihez 8-10 évi kitartásra van szükség.
HVG Extra Business: Voltak gyors sikereid is?
K. G.: Egyszer például bűvész szerettem volna lenni. Van egy sikeres bűvész barátom, nemzetközi versenyekkel a háta mögött, én pedig megkérdeztem tőle, mennyi idő alatt tudnék én is bűvész lenni. Azt mondta, hogy van olyan trükk, amihez elég száz óra gyakorlás, de van, amihez ötezer óra kell. Mutatott egy nagyon egyszerű kártyatrükköt, amit pár óra alatt elsajátítottam, és amit azóta többször is megmutattam másoknak. Óriási sikert érek el vele, noha nagyon egyszerű. Ebben pár óra munka elég volt a sikerhez. Nyolc év komoly munkám van viszont abban, hogy a műrepülő-válogatott tagja lehetek. Engem kifejezetten inspirál, ha egy vagy két év után nem jön össze a siker, olyankor még többet szeretnék az adott területtel foglalkozni. Most 39 éves vagyok, ez a stratégia eddig bejött.
HVG Extra Business: Gyerekkori álom volt a repülés?
K. G.: Igen. Sok extrém sportot űztem, többek között siklóernyőztem. Azt nem tudtam folytatni, mert balesetben eltört a csigolyám, de a repülés továbbra is érdekelt. Elmentem egy kisrepülős tanfolyamra, amit újabbak követtek, amíg meg nem szereztem a végzettséget mint kereskedelmi pilóta. Fel is vettek volna az egyik céghez dolgozni, de akkor – egyébként az ilyen szerencsés, inspiráló találkozások mindig jellemzőek voltak az életemre – találkoztam egy műrepülő-pilótával, és eldöntöttem, hogy továbbmegyek. Így kerültem be a magyar műrepülő-válogatottba, ahol többek között Besenyei Péterrel repülhetek együtt. Csodálatos közösségre találtam ott, inspiráljuk egymást.
HVG Extra Business: Ennyire fontosak számodra a találkozások?
K. G.: Igen, akkor tudok előrehaladni, ha inspiráló emberekkel találkozom, és ez eddig sokszor megadatott. A marketingkommunikációs szakmában is sok remek embert ismertem meg, akiktől rengeteget tanultam, és a tőlük kapott tudást vissza tudtam forgatni. Ez sok pozitív energiát adott. Én nem tudnék egyetlen témában 30-40 évig elmerülni, 8-10 év után általában új dologba kezdek. Most már az ötödik szakmát tanulom meg, és mindegyik területen azt láttam, ha kitartó vagyok, szenvedélyesen dolgozom, és ha a megfelelő emberekkel veszem magam körül, akkor jó dolgok születhetnek. Ha pedig így vágunk bele a dolgokba, akkor mindenképpen sikeresnek érezzük magunkat. Egy maratonfutó nézőpontjából az az ember, akinek először sikerül lefutnia egy kört a Margitszigeten, nem tűnik sikeresnek, pedig ő úgy érzi, legyőzte a világot. Nekem mindig bejött a pozitív hozzáállás és a kitartás.
HVG Extra Business: Mi indított arra, hogy új területen ismét tanulni kezdj?
K. G.: Gyerekkoromban cserkész voltam, most is az vagyok, és pár éve azt gondoltam, hogy még nem mélyültem el eléggé a környezetvédelemben. Így most ezzel foglalkozom: modern környezetnevelési stratégiákkal, és a doktorimat is ebben a témában tervezem megírni. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a jövőben úgy tudjuk megmutatni a fiataloknak a természetet, hogy az friss és modern legyen. Szeretném, ha észrevennék, mennyire klassz az erdőben kirándulni, ha arra figyelnének, mit lehet tanulni az állatoktól, és hogy az otthon gubbasztásnál mennyivel többet segít két óra séta az erdőben. Persze óriási vita a pedagógusokkal, hogy milyen mértékben használjuk a digitális technológiát az oktatásban, de én hiszek abban, hogy van jövője. Szerintem a mostani fiatalok jó alapanyagot nyújtanak ehhez, noha sokszor azt gondoljuk, elnyelte őket a közösségi média, a chatelés. Nem, ők a jövő környezetvédői, csak ügyesen kell bevonni őket, szerethetővé kell számukra is tenni a környezetet. Ők pedig így meg tudják élni azokat az élményeket, amit nekünk még a fakockával játszás jelentett.
Papp Bojána cikke a HVG Business Man 2015-ös számában jelent meg, a tartalom előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt. A fenti írás egy rövidített kivonat, amennyiben szeretné teljes egészében elolvasni az interjút, ezen a linken megrendelheti a lapszámot.
