Joakim Ruist, a Gothenburg Egyetem kutatója pontos adatokkal támasztotta alá Svédországra vonatkozó számításait, ahol Bulgária és Románia állampolgárai már a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta szabadon vállalhatnak munkát. Az EU további 14 tagállamára is kiterjesztette kutatását, ehhez becsült adatokat használt.

"Az eredmények világosan megmutatják: megalapozatlanok a más európai országokban hangoztatott félelmek arról, hogy a románok és a bolgárok korlátlan beáramlása súlyos terhet ró a jóléti államra" – véli Ruist.

A kutatás eredményét egy nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa bemutatta az EB uniós munkavállalási ügyekben eligazító új kézikönyvét. Andor László azt mondta, hogy a bevándorlóknak nagyobb a hozzájárulásuk a befogadó országban, mint amennyit elvesznek.

Svédországban a közgazdász szerint a bolgár és a román bevándorlók harminc százalékkal többel járulnak hozzá az állami bevételekhez, mint amennyibe az államnak kerülnek. "Ez a tény jócskán ellensúlyozza azt, hogy kevesebbet keresnek, és így kevesebb adót fizetnek, mint az átlagos állampolgárok" – tette hozzá Ruist.

A kutató úgy véli, hogy Nagy-Britannia és Írország azok között az országok között van, amelyeknek a leginkább hasznára válik a kelet-európai bevándorlás: egyrészt az oda érkező bolgárok és románok gyakran már ismerik az ország nyelvét, az angolt, másrészt ezekben az országokban alapvetően háttérbe szorult a "gondviselő állam", így kevesebb a jóléti juttatás.

Nagy-Britannia 2013 decemberében sietve elfogadott néhány intézkedést, amellyel korlátozhatóak az újonnan érkező bevándorlók számára a szociális juttatások. London attól tartott, hogy a 2014 januárjától Bulgária és Románia számára lehetővé tett szabad munkavállalás miatt elárasztják a szigetországot az új bevándorlók.

A tanulmány alapjául a Svédországban 2011-ben élő tízezer bolgár és román állampolgár ötödéből összeállított reprezentatív minta szolgál.