2012. október. 30. 14:44 MTI Utolsó frissítés: 2012. október. 30. 15:20 Karrier

Durván csökkentik a szakirányok számát a szakképzésben

A valódi munkaerő-piaci igényekre kell építeni a szakképzésben, ezért a felére, 77-re, csökken a választható szakirányok száma - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi budapesti ülésén.

A tárcavezető azt mondta, korábban "nagyon sok olyan apró" szakterület volt az országos képzési jegyzékben, amire a valóságban nem volt szükség. Hangsúlyozta: minden szakközépiskolát elvégző diáknak kötelező lesz szakmai érettségi vizsgát tennie, és a szerződéses rendszer alapján olyan cégnél kell tanulniuk, ahol látják, milyen munkát végeznek majd.

Matolcsy György úgy fogalmazott: "a tanárok több, mint megérdemlik a több fizetést", jövő év közepe táján pedig kiderül, hogyan áll a 2013-as költségvetés. Mint mondta, ha a gazdaságpolitika "hozza a 3 százalék alatti deficitet" - s erről a kormány meg van győződve - visszatérhetnek az eredeti tervhez, miszerint már szeptember 1-jétől megadják a béremelést a tanároknak.

Szólt arról is, hogy megyénként 10-10 szakmát magába foglaló ösztöndíjrendszert alakítanak ki a helyi hiányszakmákból, majd 2013 végétől egységes pályaorientációs és pályakövetési rendszert vezetnek be, melynek keretében a fiatalok tájékozódhatnak arról, hogy szakmájuknak milyen jövője van. A szakképzési rendszer egyszerűsödött, a vállalatok havonta megkapják az állami hozzájárulást képzési költségeikre, a jogosulatlan elszámolásokat pedig kiszűrik - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra: az európai szakmunkás olimpián "hihetetlenül jól szerepelt a magyar csapat", a 23 országból az éremtáblázaton a 6. helyen végzett. Felhívta a figyelmet arra: többek között a szakképzésnek köszönhető, hogy növekedett az ország foglalkoztatása az elmúlt két és fél évben. Ma Magyarországon 80 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve, és 160 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor, a munka- és termelésalapú társadalomnak pedig az "igazi gerince" a szakképzés - állapította meg Matolcsy György.

Megemlítette, hogy először az unió 65 százalékos, majd a 75 százalék körüli angolszász, végül az ennél is magasabb távol-keleti szintre szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatási rátát, s ha ezt elérik, akkor meglátása szerint a gazdasági mutatók is javulnak majd.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: szeretnék elérni, hogy a felnőttek akár két év alatt is letehessék érettségi vizsgájukat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy egyre többen fogják igénybe venni a minden állampolgárnak ingyenesen járó első OKJ-képzést.

Képviselői kérdésre a tárcavezető célként fogalmazta meg, hogy a költségvetés minden egyes alrendszerének önfinanszírozónak kell lennie, mert "ekkor lesz a magyar állam biztonságban".

Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a szakképzést nem egy főosztályvezetőnek kellene felügyelnie a minisztériumban, mire Matolcsy György úgy reagált, hogy szakképzésért felelős helyettes államtitkárt szeretnének a jövőben a tárcánál alkalmazni.

A bizottság elnöke felvetette azt is, hogy Németországban pénzt fektetnek be a cégek a szakképzésbe, míg Magyarországon pénzt kapnak az államtól azért a vállalatok, ha részt vesznek ebben. Szerinte a szakképzésben a hároméves képzés kevés, meg kellene nyitni a négyéves szakképzés lehetőségét. Szorgalmazta azt is, hogy a szakképzési kerettantervek mielőbb készüljenek el, mert ezeket 2013 szeptemberétől alkalmazni kellene.

 Hiller István szocialista képviselő, volt oktatási miniszter azt mondta: a kormány szakképzési rendszere "befejezetlen, csonka és működésképtelen", amelyben hetente csak 45 percet tanulnak a diákok idegen nyelvet és matematikát. Ez a rendszer versenyhátrányba hozza a magyar fiatalokat a nyugati kortársaikkal szemben - értékelte.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.