Bányák, rizsföldek, sötét varróüzemek, vegyszer gyárak - gyermekek milliói végeznek olyan munkát, ami veszélyezteti egészségüket, tanulási lehetőségeiket, alapvető jogaikat.
A gyermekmunka legrosszabb formái azonban mégsem ezek. A prostitúció, pornográfia, drogkereskedelem, kényszermunka, rabszolgaság az, amelyek gyermekek milliót hozzák kiszolgáltatott, kinzó, megalázó helyzetbe és veszik semmibe alapvető jogaikat.
Az UNICEF Magyar Bizottsága szerint Magyarországon a gyerekmunka nem ölt olyan mértéket, mint a világ többi táján, például az afrikai vagy ázsiai régióban. Ezeken a területeken egyes becslések szerint minden negyedik gyermek végez valamilyen kényszermunkát.
Az UNICEF statisztikái szerint világszerte 215 millió gyermek dolgozik, míg a munkanélküliek megközelítőleg negyven százaléka fiatal. Ez a két adat nem választható el egymástól, hiszen a rossz körülmények között, nem megfelelően esetleg illegálisan foglalkoztatott, vagy munkanélküli fiatalok többsége az alulképzett, alacsony iskolázottságú, sérült egészségi állapotú korábbi gyermekmunkások közül kerül ki.
A gyermekmunka azért is veszélyes, mert az érintett gyerekek életesélyeit alapvetően rombolja, és fokozza a szegénység, a diszkrimináció és a társadalmi egyenlőtlenség mértékét.
Magyarország nem tartozik a gyermekmunkával leginkább fertőzött országok közé, bár sajnálatos módon a gyermekmunka valamennyi formája jelen van hazánkban is, a gyermekprostitúciótól a gyermekek kábítószerkereskedelemben való felhasználásán át az illegális foglalkoztatásig. Ez utóbbi főleg a nyári időszakban jellemző, amikor üdülőterületeken és a mezőgazdaságban sok olyan gyermek végez munkát, aki a jogszabályok szerint erre még nem lenne jogosult.
A hatályos magyar szabályozás szerint fiatal munkavállalónak számít, és különleges védelemre jogosult az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Munkát vállalni – szülői beleegyezés nélkül – 16 éves kor felett lehet.
