2012. március. 02. 15:56 MTI Utolsó frissítés: 2012. március. 02. 15:55 Karrier

A nők 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek az EU-ban

A nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál - tette közzé az MTI-hez is eljuttatott közleményében az Európai Bizottság, az egyenlő fizetés európai napján.

Európai szinten második alkalommal tartják meg az egyenlő fizetés napját, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg először. Az esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak. Az idei egyenlő fizetés napján, amely a március 8-i nemzetközi nőnap előtt kerül megrendezésre, különös hangsúlyt helyeznek a munkaadókra. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Legfőbb ideje, hogy mindenütt érvényesítsük is a gyakorlatban - nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért felelős uniós biztos.  

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4 százalékos volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17 százalék körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban eltérő: Lengyelországban például körülbelül  2 százalék, míg Észtországban a 27 százalékot is meghaladja.  

A nemek közötti bérszakadék - a nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége - tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülési szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát. 

Az általánosságban pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában - mutat rá az Európai Bizottság közleménye.

hvg360 Medvegy Gábor 2025. február. 27. 19:58

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.