A munkanélküliség elleni következetes fellépésre szólítja fel a G20-csoport Cannes-ban tanácskozó országait az Nemzetözi Munkaügyi Szervezet (ILO).
Juan Somavía, a szervezet főigazgatója, a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: romlottak a globális munkapiaci kilátások, jelenleg éves szinten egy százalékkal, vagy ennél is kisebb mértékben nő a világon a foglalkoztatottság, és ez nem elég ahhoz, hogy a válság alatt, 2008 óta elveszett mintegy 30 millió munkahelyet pótolni lehessen.
Somavía szerint a világgazdaság 2011 közepe óta tartó újabb lassulása miatt globális munkapiaci recesszió küszöbén állunk, amely egy egész évtizedig is eltarthat. Ezért - mint hangsúlyozta - az állam- és kormányfőknek a munkaügyi válság ellen, a munkanélküli vagy bizonytalan foglalkoztatási körülények között levő milliók érdekében is ugyanolyan erővel kellene fellépniük, mint amit a pénzügyi válság ügyében tanúsítanak.
Az ILO szerint a következő öt évben a munkaügyi infrastruktúrában eszközlendő beruházásokat az egyes országok hazai össztermékének (GDP) jelenlegi 5-6 százalékáról 8-10 százalékára kell emelni, továbbá a kis- és középvállalkozások számára javítani kell a hozzáférést a banki finanszírozási lehetőségekhez.
Az ILO a G20 csúcstalálkozója előestéjén, szerdán kiadott - segélykiáltással is felérő - elemzésében megállapítja, hogy a globális gazdaság egy újabb és a korábbinál is mélyebb foglalkoztatási recesszió küszöbén áll, amely tovább késlelteti a globális gazdasági fellendülést, és számos országban újabb társadalmi feszültségeket okozhat.
A "Jelentés a munka világáról 2011: Hogyan állíthatjuk a piacokat a foglalkoztatás szolgálatába?" című kiadvány szerint a globális gazdasági fellendülés lassúsága drámai módon hat a piacokra. A jelenlegi irányzatok alapján legalább öt évig tart, amíg a fejlett gazdaságokban a foglalkoztatás eléri a válság előtti szintet, ami a tavalyi jelentés előrejelzéséhez képest egy évvel későbbi időpontot jelent.
A tanulmány rámutat, hogy a következő két évben 80 millió új munkahelyet kellene létesíteni ahhoz, hogy visszatérhessünk a válság előtti foglalkozatási rátákhoz, a növekedésnek az utóbbi időben mutatkozó lassulása azonban arra enged következtetni, hogy a világgazdaság a szükséges munkahelyeknek csak a felét képes megteremteni.
A tanulmány szerint a fejlett gazdaságok közel kétharmada és a feltörekvő és fejlődő gazdaságok fele - ahonnan rendelkezésre állnak adatok - ismét visszaesést tapasztal a foglalkoztatásban. Mindez egy már amúgy is bizonytalan foglalkoztatási helyzetben történik, amikor a globális munkanélküliség a valaha mért legmagasabb szinten áll, és a világon több mint 200 millió embert érint.
Ellenpontként a jelentés rámutat, hogy a tanulmányozott országok 83 százalékában 2000 és 2009 között nőtt a profit GDP-hez viszonyított aránya. A fejlett országokban a nem pénzügyi vállalatok körében a vállalati profitok növekedése az osztalék-kifizetések jelentős emelkedéséhez vezetett: 2000-ben ezek a profitok 29 százalékát jelentették, 2009-ben pedig már 36 százalékát.
A jelentés felszólít a foglalkoztatást előmozdító programok fenntartására, és bizonyos esetekben megerősítésére, miközben arra figyelmeztet, hogy az államadósság csökkentésére irányuló erőfeszítések sokszor aránytalan mértékben a munkaerőpiacokra és a szociális intézményekre összpontosulnak. Végül megállapítja, hogy az a "bölcsesség", amely szerint a bérek visszaszorítása munkahelyteremtéshez vezet, csupán mítosz, és felszólít egy átfogó, a jövedelmek által vezérelt fellendülési stratégia kialakítására.
